Picatrix
A középkori mágusok kézikönyve: a Picatrix A talizmán és a rituális mágia legátfogóbb középkori kézikönyve kétségkívül a Picatrix volt. A Picatrix ot Kasztíliai Bölcs Alfonz udvarában fordították a 13. század közepe táján, előbb arabból kasztíliaira, majd később, második fázisban latinra. Több ez a könyv, mint mágikus receptek és arab talizmánok puszta felsorolása: olvasunk benne mágia- és tudományelméletet, mágia-klasszifikációt, az amulettek működési elvének teoretikus tárgyalását, bolygószellemekhez intézett imákat, démonok kényszerítésének módszereit és sok további praktikus módszert. A Picatrix négy könyvből áll, amelyből az első kettő viszonylag kevéssé tartalmaz démoni, vagy démonikusnak érthető fejezeteket. Itt olvashatjuk a necromancia jelentéséről szóló fejezetet, amely szerint az az olyan dolgok tudománya, amelyek rejtve maradnak az érzéki és intellektuális megismeréstől, és amelyek működését az emberek jelentős része nem...