Demona Dark

  A boszorkány  halála. Boszorkányégetés 1555-ben, Dernburgban.  Forrás A boszorkány haláláról tulajdonképpen már szó esett más bejegyzések részeként, megérdemel azonban egy önálló posztot (a mellékelt illusztráció ne tévesszen meg senkit, a különböző kivégzési módokat mellőzve a természetes elmúlásról fogok írni). A magyar néphit szerint a boszorkány haldoklásának egyik jellegzetes vonása, hogy addig nem tud kiszenvedni, amíg valakinek át nem adja a tudományát. Az ideális jelölt általában egy fiatalabb nőrokon - lánygyermek, unokahúg -, akire a haldokló kézfogással hagyományozza a mesterséget. Férfi boszorkány esetében legtöbbször fiú a jelölt, egy karcsai közlés szerint például az agg bűbájos fiúunokáját szerette volna örökösévé tenni. Ha nincs önként jelentkező erre a kétes posztra, a boszorkány kétségbeesésében különböző cselfogásokkal igyekszik rávenni látogatóit, hogy megérintsék. Ha így sem sikerül megválnia a mesterségétől, egy háziállatot vagy használati t...

Hekaté istennő Az istennő neve és eredete A görög vallás egyik fontos jellegzetessége, hogy az istenek nem alkotnak zárt, éles határokkal elkülöníthető rendszert. A görög mítosz és kultusz a sokféle eredetű és jelentőségű istenek némelyikét annyira sokarcúnak mutatja, hogy nem is lehet egységes portrét alkotni róluk. Közéjük tartozik Hekaté, aki nagyon másképp mutatkozik a kis-ázsiai kultuszban vagy az archaikus kori költői szövegekben, mint később, a klasszikus és hellénisztikus kor forrásaiban. Emitt jóságos anyaistennőnek látszik, amott alvilági, ijesztő alakként tűnik fel. Hekaté alakja – csupán néhány példát említve- beolvadhatott a nála jóval „előkelőbb” (olymposi) Artemiséba (a kultusz, az irodalom és az ikongráfia területén is), de más fiatal istennőkébe is, legfőképp a Hold-jellege és alvilági kötődése miatt. Így lehetett azonos a thessáliai Brimóval, a thrák Bendisszel vgy a Pherai-beli Artemisszel, és válhatott az alvilág úrnőjének, Persephonénak kísérőjévé vagy vele ...

Bemutatjuk az 5 leghíresebb periratból származó boszorkányt, akik hősi halált haltak a máglyán. A legszínesebb történeteket köhögték ki kínzóik fülébe. Ma már tudjuk, hogy a kínzás hatására akármit bevallottak és kitaláltak, csak hogy véget érjen a szenvedésük. Vagy talán igazat mondtak? Mert bizony akadnak, „gyanús” esetek, amikor nem is olyan egyszerű megállapítani, hogy valóban boszorkány volt-e az illető vagy csak egy peches asszony, akit valamilyen koholt vádakkal küldtek a máglyára. Mivelhogy akkoriban mondhatni divat volt pletykálni a másikról, és elég rosszindulatúak, féltékenyek, irigyek voltak az emberek ahhoz, hogy feljelentsék a másikat.  De mivel mi is hiszünk a boszorkányokban, ezért jogosan játszadozhatunk el a gondolattal, mi van, ha ők tényleg azok voltak Catherine Monvoisin – A méregkeverőnő Beceneve La Voisin, ami azt jelenti, „szomszéd”. Egy francia ékszerkészítő felesége volt, és  kiskora óta képes volt előre megérezni az eseményeket....

Napi rituálé az új szerelemért Készíts egy kis oltárat Freyja istennőnek, aki megfogja támogatni az ügyedet. Tegyél ki róla képet vagy a szobrát. Tégy egy pohár vízbe mindennap egy kis cetlit, amint a Gebo rúna szerepel. Mindennap egy kis időre gyújts rózsaszínű gyertyát, imádkozz hozzá, kérd a saját szavaiddal, hogy hozzon neked új szerelmet. Utána idd meg a vizet és térj lefeküdni. Másnap reggel vagy napközben tégy mindig friss virágot (bármilyet) az oltárra. Megjegyzés: Bármelyik isten segítségét is kérd, utána rakj ki neki ajándékot az oltárra hálád jeléül, de minimum köszönd meg a segítséget!       A bőség kenyere  Aki ebből vasárnapi napon eszik, annak életébe beköszönt a bőség. Süss kenyeret hét féle kenyérmagból és sütés előtt több helyre is rajzold fel rá a Fehu jelét. Ám amíg gyúrod a tésztát, mond el az igét:    „Adjanak nekünk az istenek örök bőséget, hogy ne szenvedjünk hiányt semmiben. Aki ebből a kenyérből eszik,...

A középkori mágusok kézikönyve: a Picatrix A talizmán és a rituális mágia legátfogóbb középkori kézikönyve kétségkívül a Picatrix volt. A Picatrix ot Kasztíliai Bölcs Alfonz udvarában fordították a 13. század közepe táján, előbb arabból kasztíliaira, majd később, második fázisban latinra. Több ez a könyv, mint mágikus receptek és arab talizmánok puszta felsorolása: olvasunk benne mágia- és tudományelméletet, mágia-klasszifikációt, az amulettek működési elvének teoretikus tárgyalását, bolygószellemekhez intézett imákat, démonok kényszerítésének módszereit és sok további praktikus módszert. A Picatrix négy könyvből áll, amelyből az első kettő viszonylag kevéssé tartalmaz démoni, vagy démonikusnak érthető fejezeteket. Itt olvashatjuk a necromancia jelentéséről szóló fejezetet, amely szerint  az az olyan dolgok tudománya, amelyek rejtve maradnak az érzéki és intellektuális megismeréstől, és amelyek működését az emberek jelentős része nem...