Róbert István

Egy kedves ismerősöm  gondolatairól szeretnék irni pár sort , igazán különleges személyiség  , kűlönleges felfogással .ROBERT   volt kedves velem megosztani a világgal kapcsolatos feljegyzéseit , irásait , ami által talán közelebb kerülünk a valosághoz..."""Sok sikert kivánok a könyvedhez ..""" 
I lletve itt elérhető a facebookcime, bloogcime  olvassátok szeretettel.

Az élet vize, avagy a lélek útja ... (részlet)

... A tudatos életmód nem más, mint a végletek összekapcsolásának képessége gondolatban, ami segít a tisztánlátásban, és felszínen tart. Az élet vizein evezve, hajózás, úszás közben, a látszat néha csal. Ezért jobb, ha tudod, mi rejtőzik a felszín alatt, hogy tudd miért nem érdemes lesüllyedned, fölöslegesen fájdalmat okoznod magadnak. Ezért keresd az összefüggéseket mindenben és mindenhol. Ezért tapasztald az életet, de ne avatkozz bele. Sodortasd magad az árral, kövesd a víz útját, de ne csapkodj eszeveszetten végtagjaiddal úszás közben, vagy evezőlapátoddal ne hadonássz. Akkor nem süllyedsz el, nem futsz zátonyra, nem ütközöl sziklának, vagy nem vetődsz partra idő előtt, hiszen a víz, eleve megkerül minden akadályt, és a végén sértetlenül eléred a Tengert. ...
by ISTVAN ROBERT - Copyright © All Rights Reserved

Pár sA materialista gondolkodásról, felfogásról… avagy, hogyan termelünk fölösleges szemetet, ami a végén fejünkre szakad:

Szokták mondani "minél többet tudunk, annál több kérdést vetünk fel". Ez csak akkor érvényes, ha már eleve rossz úton járunk, más szóval az alapoknál nem jól látjuk a dolgokat. Viszont ha alapjaiban jól indulunk, akkor minden bele fér a nagy egészben, ha fel is merülnek új kérdések, azok magyarázatot találnak a rendszerben. Ilyen rendszerek vannak ma is, több ezer éves hagyományok.
 Azért vannak mindig új, és új kérdések mert hibás a rendszer. Ilyen a materialista gondolkodás. Addig,amíg a tudomány meg áll az anyagnál, addig hamis teóriák jönnek napvilágra,aztán ha megjelenik valami, ami nem illik bele a képbe, ahelyett hogy az egészet új megvilágításba helyeznénk, inkább építünk a meglévőre egy új emeletet, és nem nehéz megjósolni, hogy ez is egyszer majd megkövetel egy másik emeletet.

 A tudás ott van mindenkiben alapértelmezetten.Azért nem tud érvényesülni egyelőre, mert valami más foglalja el a neki szánt terepet, embere válogatja kinek menyire. Arról szol az életünk, hogy ezt a terepet megtisztítsuk és átadjuk neki.

Karma leírása egyszerűen:

 Kezdetnek, de nem a legelején: Vala a Teremtő, aki azonos teremtésével amit létrehozott Önmagában. A Teremtő, teremtése által érzékeli Önmagát, úgymond, mintha "kívülről" nézné és tapasztalná saját létét. Mi, a teremtményei és teremtése vagyunk az eszközök mindehhez. Mi, akik ugyancsak Ö vagyunk, viszont egy Tőle elkülönült tudat állapotban létezve, Őbenne. Ez az elkülönült tudati létállapot, egy illúzió, ami kétoldalúan, interaktívan tartja fenn önmagát és érvényesíti hatását, egyrészt a Teremtő felé nézve, másrészt a teremtményeire. Ezt az illúziót, a teremtmények tudatának illuzórikus szabad akarata tartja fent, és a tudati elkülönülés illúzióját eredményezi. Ez egy visszacsatolás, ami által bezárul a kör, és ez eredményezi azt, hogy a Teremtő tud magáról, más szóval így aktiválódik az isteni öntudat. Ugyancsak ezáltal (mi általunk és az összes érző élőlény által … földönkívülieket is bele értve), folyamatosan kontroll alatt tudja tartani teremtése folyamatát, ami folytonos és változó. A változás a tökéletesítés eredménye, és a tökéletesítés hozza maga után a változást. A Teremtő önmagában tökéletes, viszont az önismeret folyamata megköveteli az ellentéteket, a tökéletlenségnek megtapasztalását. Így hát teremtését a tökéletlenből állandóan tökéletesíti. Ennek egyik bizonyítéka az hogy pl. itt a földön is, folyamatosan jelennek meg új fajok, miközben mások eltűnnek a színről. Vannak bizonyos letűnt fajok akiket nem lehet visszahozni, mert ez egy lefolyt "kísérlet" a teremtés laborjában, amiből a Teremtő kinyert minden információt ahhoz, hogy tovább léphessen ezzel a tudással egy másik szintre, és pont ezért, ezek már nem létezik fizikailag a mi bolygónkon, csak mint átélt tapasztalat az akasában.
 Visszatérve a karmára, a Teremtőből kiindul több szál, ami szálak végén ott van egy-egy lélek, legyen az csoportos, állati vagy emberi, földönkívüli stb. Emiatt kénytelenek vagyunk beismerni, hogy egy vagyunk, és ez az elkülönülés csak illúzió, ami azért kell, hogy működjön a teremtés a fentiekben leírtak szerint.
 És most jön a karma lényege: amit mással cselekszel, tulajdon képen magaddal teszed …. Amit persze te nem érzel rögtön, mert az elkülönülés illúziója nem adja vissza ezt a hatást. Ahhoz hogy érezzed azt amit mással teszel, ugyanennek a folyamatnak megkel ismétlődnie, csakhogy most visszafelé. Ez a folyamat megtörténhet még ebben az életben, ha meg nem akkor egy másikban. Pont emiatt nem lehet a karma alól kibújni, mert lényegében leegyszerűsítve a folyamatot, csakis az elkülönülés illúziója okozza ezt az adok veszek állapotot. Ha nem lenne ez az elkülönülés, akkor önmagunkat pofoznánk, vagy simogatnánk, jobban mondva a teremtő önmagával tenné ezt, ami lehetetlen, mert a tudatra ébredés megköveteli a több szálon való futást a teremtésben. Csakis az időeltolódás, és az egység látszólagos több szálra való felbontása és futása, adja a karma illúzióját, mert valójában saját magunkkal tesszük azt amit teszünk, amit lényegében a Teremtővel teszünk, mert belőle indul ki minden és oda is tér vissza. Ezért Ö átéli ugyanazt a fájdalmat vagy örömöt amit mi okozunk itt az elkülönült állapotban. Ugyanazt érzékeli amit mi, és mindezt általunk! Mi vagyunk az ö szemei, fülei és az összes érzékszerve.
 Összefoglalva, a karma lényege: amit mással teszel, azt önmagaddal teszed, mert egy vagyunk.

 A karma nem egyenlő a sorssal. Sokan ebbe a hibába esnek bele, mikor összetévesztik a kettőt. A sors nem más, mint egy folyamat, ami a végső eredményhez vezet, amit elkel érni. Ez az eredmény jelenti a karma beteljesedését, és ehhez az eredményhez rengeteg út vezet. A karma ellentétben a sorssal, meg nem változtatható, vagy törölhető, legalább is egyéni szinten nem. Ezek az utak jelentik sorsunkat, amit meg lehet változtatni, csupán döntések útján, amiket bizonyos életszakaszok közötti csomópontokban megteszünk. Ide bele férnek betegségek is, viszont nem kötelező, mert lehet másként is elérni a végső célt, ami a karma beteljesedéséhez vezet. Szóval a betegség pl. nem a karma része és nem kötelező állapot. A betegség nem más, mint az emberek élettapasztalat hiányának eredménye, ami kivédhető megfelelő tudatos életmóddal. Aki meg valamilyen rendellenességgel született, példának okáért, az sors, de nem betegség, hanem állapot, ami szükséges az illető karmájának beteljesedéséhez, amit ugyancsak ki lehetne váltani másképp is, de az egyén ezt az utat választotta megszületése előtt, mert ez neki így a legjobb.
 Hozzáteszem, hogy az ember élettapasztalat hiánya miatt bekövetkezett betegségek, akadályozhatják vagy késleltethetik a karma beteljesedését. Tehát, a sors nem más, mint a karma beteljesedéséhez vezető út. A célt (karmát), nem változtathatjuk meg, viszont az utat (sorsunkat) amin elérjük a célt, igen.

 
by ISTVAN ROBERT - Copyright © All Rights Reserved

Hermész…

 Hermész tanításai is átestek ugyan azon a tortúrán, amin az ótestamentum. Mire eljutottak hozzánk,minden olyan személy, akin átment és közvetítette tovább, megfertőzte sajátos világképével. Hermész eredeti tanításai egyszerűek és tiszták. A mai változatok tele vannak misztifikált sallanggal, és átvitt értelmekkel, ehhez fölég az alkimisták járultak hozzá, persze mindezt saját védelmük érdekében tették(máglyán elégetést elkerülendő). Ezzel csak egy baj van, méghozzá az, hogy akik nem látják meg az eredeti tanítást, eredeti szavakat az átvitt értelmezésben, azok félre értik és magyarázzák az egészet, így viszik tovább a torzképet, Hermész nevét adva hozzá. Például: „atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta”. Itt tudni kell azt, hogy a négy elemről van szó:Nap=tűz, Hold=víz, Szél=levegő, Föld=föld. Ez az idézet nem más, mint egy alkimista szemszögéből látott kémiai reakció, átvitt értelemben leírva,fogalmazva, mindez a Hermetikus hagyományokra alapozva. Eben az a megtévesztő,hogy mindenki meglátja benne a saját verzióját. Például egy költő lélek, szép vers idézetet lát meg benne, holott egy kémiai reakcióról van szó, és ez az eredeti értelme. Szép idézetként tovább vinni és így értelmezni nem szabad,mert nem ez az eredeti elrendeltetése.
 Hermész konkrét tudást tett le az asztalra, viszont ahogyan telt az idő, generációk butultak el, és nem láttak mást ezekben a tanításokban csak szép szavakat. Szóval a konkrét tudás átalakult szép szavakká, költői szépségű filozofikus eszmefuttatássá. Így veszett el mára a bölcs, és vele együtt a „bölcsek köve”. A konkrét csillagközi utazások és ezek technikai leírása, átalakult misztikus költői áhítozássá.

 by ISTVAN ROBERT - Copyright © All Rights Reserved

Pár szó, az anyagian fejlett civilizációról:

 Az ember, lelki hanyatlását, technikai fejlődésként éli meg. A technikai fejlettség, nem más, mint mankó egy saját magát lelkileg önmegcsonkító társadalomnak. Minden látszólagos fejlődés materialista irányban, nem más,mint a lélek álcázott hanyatlása, az energiák stagnálása, spirituális mély alvás. Mindez természetes jelenség, és egy korszak végét jelenti, ami megadott időn belül helyet ad a következőnek. Ez a leépülés, haldoklás időszaka. Nem jön létre semmi új. Az önkifejezés, a művészet is csak ismétli önmagát, egy helyben topog. Letelt a kiszabott idő. Minden ami ilyenkor keletkezik értéktelen, csak kitöltésnek szolgál, abban a rövid hátra levő időszakban, ami az átmenetet jellemzi. Az önkifejezést az elégedetlenség, lázadás, hisztérikus kitörés vágy jellemzi, pár olyan lélek számára akik még életképesek, de nem találják helyüket már ebben a spirituálisan haldokló világban. Az értéktelent nem tudván magasztalni lefullad az igazi művészet, helyet adván egy olyannak ami tehetetlenségében, kínosan hatóan, büszkén hirdeti értéktelen mondanivalóját.

   by ISTVAN ROBERT - Copyright © All Rights Reserved

Lélekgyógyászat napjainkban … emeljünk a földről égig érő tornyot a mennyország kapujához

 Lelki eredetű bajokat fizikai szinten befolyásolni? Akkor inkább emeljünk a földről égig érő tornyot a mennyország kapujához. Tudatmódosítók, akár természetes, akár szintetikus, nem segítenek, csak a tüneteket fedik. Olyan "elrejtem" a bajt a tudatom elöl dolog, de idővel a probléma átlépi a gyógyszerek blokkoló hatását és újraprodukálja a tüneteket. Ezt általában úgy kezelik, hogy emelik a gyógyszer adagot, vagy hasra ütésszerűen újat írnak fel, ami ugyanazt produkálja majd, hiszen mindegyik egy és ugyanaz: anyag. Ez gyógyszer függőséghez vezet,és a meg nem oldott lelki problémák fokozódását eredményezi. Ez egy amolyan verseny a betegség és a gyógyszer között. Amolyan egymást írjuk felül félé dolog. Miután kipróbáltál egy rakásfajta gyógyszert, és sikeresen kialakult a függőséged legyen az pszichiátriai gyógyszer vagy drogfüggőség (mind„egykutya”), a lelki betegség meg nem szűnésével egyetemben, sőt felerősödött formájában, csak egy látszólagos megoldás van, "látszólagos" hangsúlyozom...a pszichiátria zárt osztálya. Mi az igazi gyógymód? Az, ami a lélek felbomlott egyensúlyát hozza helyre: hipnózis alapú gyógyítás... stb. Vannak jó szakemberek, viszont őket ne a hagyományos egészségügyben keresd.
 A hipnoterápia lélekprogramozás... bármikor kijavítható a hiba. Sőt, a lélek mindig az egyensúlyra törekszik, a számára legmegfelelőbb állapotra. Eben segít a hipnózis...nem lehet „elcseszni”.
 Mielőbb abba kel hagyni a "gyógyszer" szedést mielőtt még nem túl késő. A lelki állapot (nem betegség) felerősödve fog jelentkezni, attól függően menyire fejlődött fel tudat alatt a „gyógyszeres” elfojtás takarásában... minél későben hagyjuk abba a „bogyók” szedését, annál nehezebb a visszaút. A tablettákról lesz nehéz lemondani, főleg lelkileg, és kisebb nagyobb mértékben, testileg (elvonási tünetek). Addig amíg a tabletták el állják az utat, szinte esélytelen lesz bármi más terápia. Egy szemétel kibélelt csatornán keresztül nehéz a lélekre hatni.
 A „betegség" végleges törlése, akkor történik, mikor szembesülünk az azt kiváltó okkal, traumával, és elfogadjuk azt mint az életünkben szükségszerűen megtörtént folyamatot, megbékélve ezzel. A "betegség" fenntartója, egy megtörtént eseménnyel szembeni negatív hozzáállás, az el nemfogadás, tagadás tartós állapota. Ha tudatosan nem tudunk vissza menni, nem tudjuk az okot, akkor ott a hipnózis... A lényeg az, hogy szembesülni kel a kiváltó okkal, és elfogadni azt, feldolgozni, mint átélt élettapasztalatot, aztán elengedni. Az elengedés, már könnyen fog menni, ha egyszer megvan a kiváltó ok. Ez a folyamat tudati szinten megy végbe.
 A vallásosabb réteghez szólva, ezt a módszert alkalmazta Jézus is, a leírások szerint... a vaknak, vagy a sántának meg kellet bánnia bűneit, azaz szembesült „betegségének” kiváltó okával, megbékélve önmagával ... meggyógyult. Jézus volt a terapeuta, aki megmutatta hol a góc,viszont lényegében a beteg segített önmagán azzal, hogy lezárt egy megtörtént eseményt az életében a megbánás által. Szembesülni => megbékélni =>elengedni = ez a „megbánás”. Eljátszottad a számodra megírt történetet, mint színész, viszont nem szabad a szerepedet magaddal vinni a civil életbe le nemzárt ügyként, vagy történetként, hanem vissza kell adni a rendezőnek azt,miután eljátszottad neki. Soha nem késő vissza adni azt a rendezőnek. Vannak következő életbe átvitt traumák, amiket tömbnyire, az aktuális életben már csak hipnózissal lehet beazonosítani, és még akkor sem késő vissza adni. Ez a lényeg tömören.

by ISTVAN ROBERT - Copyright © All Rights Reserved
 http://maa-heru.atw.hu/

 Bloogcime : http://maa-heru.atw.hu// 

Facebook:https://www.facebook.com/tucsok1973

KÖSZÖNÖM .