AZ ANGYALI HIERARCHIA
„A földre szállt angyalokat hívjuk ördögöknek.”
1. BEVEZETÉS
Az angyalok az Isten azon teremtményei, akik az égi ügyeket intézik. Mai szóhasználattal inkább rendszeradminisztrátoroknak neveznénk őket. Feladatuk az univerzum működésének biztosítása, belső rendjének fenntartása és az Isten szándékának közvetítése a többi teremtmények felé. A különféle vallások és misztikus tanok által ismertetett angyali hierarchiák írják le ezen lények kijelölt feladatait és rangját, a hatalomban elfoglalt helyét több-kevesebb pontossággal. Az angyal (an-g-él) szó jelentése: égben élő, azaz égi Isten vagy élő Isten. Az ég alatt azonban nem a téridő égboltozatát kell ez esetben érteni, hanem a Nagy Anya hullámterét, az ehunt.
Ebben az írásunkban tömören ismertetjük az angyalokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, rávilágítva ezek ezoterikus, időfizikai összefüggéseire.
Fizikailag az angyali lelkek isteni lélek részecskék, centrumukban egy szerinóval. Vannak olyan angyalok is, akik lelketlenek, és csak mint fénylények, leleon nélküli térkvantumok működnek a teremtésben. Az első osztályú angyalokat közvetlenül a Mindenható (főszerán) teremti meg magából, ezeket hívjuk másodrangú létezőknek az Életfán. A másod osztályú angyalokat (harmadrangú létezők) pedig az első osztályúak teremtik úgy, hogy a keltésükhöz kiugranak a nemtér-nemidőbe. Mivel szerinó típusú időhurkot csak ott lehet csinálni úgy, hogy a keltő rendszer alfateret generáló térszeránként (monászként) működik éppen.
Az angyalok száma valószínűleg több trillióra tehető csak a mi világegyetemünkben. A Naprendszer térbúráján belül is több százan, ha nem ezren vagy millióan lehetnek, a pontos létszámukat nem ismerjük. Mivel a szellemük (információs halmazuk) hordozója egy szerinó, gyakorlatilag halhatatlanok. Képesek a térváltásra és térugrásra, vagyis gond nélkül közlekednek a nemtér-nemidőben külső technika (űrhajó) igénybevétele nélkül. Épp ezért túlélik az egyes teremtési ciklusokat, mert nem pusztulnak el a térszünetek során. Gyakorlatilag ők tekinthetők az univerzumot kormányzó vezérkarnak, akik életben tartják és felügyelik a többi teremtményeket (emberek, állatok, növények). Egyben segítik a lelkek szellemi evolúcióját és beleszólnak a lelkek által használt testek biológiai evolúciójába is.
2. AZ ARKANGYALOK
Az univerzum angyalai közül az öt legfontosabbat név szerint ismerjük. Ők a Mindenható térszeránjának tachion forrásaiból keletkeztek az Isten első teremtményeiként. Megkülönböztetésül arkangyaloknak, azaz fő angyaloknak nevezzük őket, akik az egyes párhuzamos téresszenciák urai. Közülük négyen egyben a négy égtáj urai is, míg ötödik társuk a zenit, az égi világ ura.
A „négy égtáj” fogalomnak a közismert 3D-s, földi jelentése mellett (észak, dél, kelet, nyugat) van egy ezoterikus (égi) jelentése is. Ez pedig a Mindenható monász térszeránja által keltett 4D-s térszeletekben kijelölhető négy, egymásra merőleges kiterjedés, amikhez nyolc irány tartozik. Ezek: 1D: hosszúság: előre-hátra, 2D: szélesség: balra-jobbra, 3D: magasság: fel-le, 4D: túlhossz: ana-kata (az ana-kata párost magyarul inkább anya-atya néven kellene írni és mondani). Az arkangyalok keltése során ugyanis ezek a másolatok nem csupán külön téresszenciába kerülnek, hanem a főszerán számára más-más irányokba látszódnak kiszaladni, amivel rögtön kijelölik a térbeli irányokat (mint irányfények) és a továbbiakban támpontul szolgálnak az Isten számára a navigációhoz.
1. Mikáél, aki a mi világunkat is magába foglaló térszelet ura és a Mennyei Sereg vezetője, az Isten legnagyobb harcosa. A nevének jelentése: „Ki olyan, mint Isten?”. Ő az északi irány ura, jelzőszíne a kék.
2. Uriél, aki az isteni mindentudás, az akasha (Fény Krónika) őrzője. A nevének jelentése: „Az Isten fénye”. Ő a keleti irány ura, jelzőszíne a sárga.
3. Gábriél, aki az Édenkertet és az istenek lakhelyét őrzi és a Mindenhatót óvó kerubok vezetője. A nevének jelentése: „Az Isten ereje”. Ő a déli irány ura, jelzőszíne a zöld.
4. Ráfáél, aki gyógyítással és a teremtés rendezett működésének fenntartásával foglalkozik. A nevének jelentése: „Az Isten meggyógyít”. Ő a nyugati irány ura, jelzőszíne a piros.
5. Ráquél, aki a karmikus kapcsolatok nyilvántartásáért és elrendezéséért felel. A nevének jelentése: „Az Isten bosszúja”. Ő a zenit, a felfelé vezető irány ura, jelzőszíne a fehér.
Ha mai fogalmaink szerint akarjuk meghatározni az öt arkangyal által betöltött hivatali pozíciókat, akkor azt mondhatjuk, hogy Mikáél a hadsereg vezetője, Uriél a könyvtár és nyilvántartási rendszer vezetője, Gábriél a rendőrség vezetője, Ráfáél az egészségügyi és karbantartó rendszer vezetője, míg Ráquél a bíróság vezetője. Köztük a Mindenható, mint legfőbb közjogi méltóság (élnök) végzi az összehangolást és hozza a legfontosabb döntéseket.
3. AZ ANGYALOK OSZTÁLYOZÁSA
Az angyalokat a történelem során többféleképp osztályozták a vallástudósok, de általában a tevékenységük szerint kerültek besorolásra. Ezek mindegyike külön elnevezést is kapott, amik közül az ismertebbek a következők (amiről tudunk):
Szerafim: szeráfok (a seraph héber jelentése: égni). A nevüket magyarul szerán-nak kellene írni és mondani helyesen, ami szer-án: égi hely-et jelent (innen a szerinó: helyecske kifejezés).
Ők a helytartó istenségek, mint például a Napisten (hívják Napangyalnak vagy csillagdémonnak is), de nem azért „égnek”, mert a Napban, mint tűzforró csillagban lakoznak, hanem mert az Ő hullámterük az égbolt a számunkra. A térszeránok a legfelső (első osztályú) angyalcsoport, akik a legközelebb állnak az Istenhez, mivel közvetlenül Ő csinálta őket. Legfőbb feladatuk, hogy életben tartsák az alájuk rendelt teremtményeket a puszta létezésük által, mivel az ő forrásrendszerükre van felfűzve az élvonali időszálaival minden alattvaló az adott rendszerben (galaxis, csillagrendszer, bolygó). Valószínű (ezt nem tudjuk biztosan, de logikusnak tűnik), hogy a személynevük -él-re végződik.
Ofanim: ofanimok, azaz másodrangú angyalok (az ofanim héber jelentése: kerék). A nevüket magyarul korán-nak kellene írni és mondani helyesen, ami kör-án: égi kör-t jelent (pontosabban időhurkot).
Ők kötik össze az -él rangú angyalokat és az embereket, képzetesen szólva az eget és a földet. Ők olyan szeránok, akik az elsőosztályú istenségeket szolgálják és a feladatuknak megfelelő információ tartalommal és képességekkel (jogosultságokkal) bírnak. Főleg hírvivőként és diplomataként dolgoznak. A misztikusok szerint befolyásolják a csakráink működését, tehát vannak köztük gyógyítók is. Valószínű (ezt nem tudjuk biztosan, de logikusnak tűnik), hogy a nevük -iah-ra végződik.
Cherubim: kerubok. A nevük Babilóniából származhat, a karubu szóból, ami közbenjárót jelent és emberfejű szárnyas oroszlánként ábrázolták őket (lásd: Szfinx). A nevüket magyarul kerúr-nak (az „Úr körül álló”) vagy karúr-nak (az „Úr karja”) kellene írni és mondani helyesen.
Ők az Isten lovasai, akaratának közvetítői. A Bölcsesség angyalai és a Mennyek Küszöbének Őrei. Olyan szeránok, akik a helytartó istenségek közvetlen nullás másolatai és velük azonos információ tartalommal és képességekkel bírnak. Ők a mennyek küszöbének (az Aranyvárosba vezető térablakoknak) és az egyes dimenzióközi átjáróknak az őrei is. Minden helytartónak vannak kerubjai, akik egyrészt a testőrei, másrészt a hivatalos képviselői (avatárjai), amolyan dublőrei (mint Jézus). Így aki lát egy kerubot, az gyakorlatilag a helytartót (és végső soron a Mindenhatót) látja (teofánia).
Elohim: elohimok (a héber jelentése: egy női minőséget hat férfi minőség vesz körbe). A nevüket magyarul élok-nak (az „Élet oka”) vagy élők-nek kellene írni és mondani helyesen.
Ők a hazavezető angyalok, akik a holtak lelkét átviszik a túlvilágra (lásd: Kharón). Ma inkább úgy nevezzük őket, hogy a születés és halál angyalai (élet és halál urai). Olyan szeránok, akik az emberekre és más teremtményekre (állatokra, növényekre) felügyelnek, mint szellemi vezetők és őrangyalok. Ők terelik vissza a testükből elkalandozott lelkeket is, illetve a világhónapok végén összeszedik a köztes létben (asztráltérben) megrekedt kóborló lelkeket és ítéletre viszik őket (a karmikus bíróság elé). A nevük héber jelentése egyben a szerinó időhurok szerkezetére is utal (hat tachion forráshely kering egy szívpont körül).
Quiddisin: kviddiszinek (a quiddisin héber jelentése: szent). A nevüket magyarul kvintiszín-nek (ötszínű) kellene írni és mondani helyesen, ami fizikailag a belőlük áradó öt téresszenciára utal.
Ők olyan szeránok, akiknek a misztikusok szerint az Isten dicsőítése a feladatuk, így folyton azt kiabálják, hogy: Szent, szent! Fizikailag másodlagos megtartó erőként működnek és feladatuk a helytartók által keltett lokális téridő póterősítése (létben tartani a helyet). Erre azért van szükség, hogy a puszta létezésükkel kiegyenlítsék az esetleges téringadozásokat, amik a helytartó szeránjának mozgása, térugrása vagy deformációja során (rendszeresen) keletkeznek. Egyben meggátolják a különféle téranomáliák teremtményekre gyakorolt káros hatásait a felügyelt rendszerekben. A 4D-s Földet például nyolc ilyen kvintiszín veszi körül, a 3D-s Földet pedig hat. Ők az űrben lebegnek, stacionárius pályamagasságon a bolygó körül, egy oktaéder csúcspontjain elhelyezkedve. Kettő a sarkoknál, négy az egyenlítő körül: Kolumbia, Gabon, Szingapúr és a csendes-óceáni Jarvis-sziget fölött nagyjából.
Trón: trónok (a héber jelentése valószínűleg: székhely lehet, ezt nem tudjuk biztosan). A nevük magyarul is így használatos a trónszék szavunkban (a király helye).
Ők az Isten szellemi törvényeinek képviselői. Olyan szeránok, akik a teremtmények életét szabályozó szellemi törvényeket képviselik és a vitás, fontos ügyekben döntenek (jogászok és döntőbírók). A misztikusok lélekbírónak is hívják őket. Közülük a legismertebb Metatron (a héber jelentése: az Ábrázat Hercege), az egyetlen angyal, akinek neve nem -él-re vagy -iah-ra végződik, mivel eredetileg ember volt, a bibliai Henoch (magyarul Énok), aki rendkívüli életútja miatt válhatott angyallá (kinevezték valaki helyére, ezért hívják meta-trónnak). Ő az Isten (egyik) íródeákja, az archívumkészítő, aki feljegyzi az életünk filmjét. Valójában egy lélekbíró, akinek hozzáférési joga van a Naprendszerben élő összes emberi lélek személyes akashájához, amit a Jupiter bolygó belsejében megbújó 4D-s isteni támaszponton őriznek.
Irin: irinek (a héber jelentése valószínűleg: mozgékonyat, mászkálót vagy erőst jelenthet, ezt nem tudjuk biztosan). A nevük magyarul az iringó szavunkban használatos, ami női név és az ördögszekér gyógynövény neve is egyben (ördögszekér: alvilágban keringő időhurok). A vidéken használatos igei alakja az iringálni, ami mászkálást, futkosást jelent (mivel az iringó főzete vizelethajtó hatású). Innen származik a latin irrigálás: megöntözés, kiöblítés, beöntést ad kifejezés is, ami a transzcendens Víz-zel való elárasztásra utal (aminek sodró ereje van).
Ők a mennyországot (Aranyvárost) őrző angyalok. Olyan szeránok, akik a helytartók és más fontos hivatalnokok (tanítómesterek, próféták, lélekcsoport vezetők) testőrei (amikor alászállnak az alvilágba). Biztonságiak és rendfenntartók, akik egyben határőrök is, vagyis elkapják a csillagrendszerből engedély nélkül szökni próbáló lelkeket vagy kitoloncolják az illegálisan bejövőket (parafelderítőket).
Amint az látható, az Isten ravasz volt, mert a különféle angyalok nevében eldugta a szerinó fizikai szerkezetének leírását is. Ezek a következők sorrendben: tachion tűzben égő, időhurka kerék alakú, közbenjáró és körbejáró (minden tachionja), hat forráshely kering egy szívpont körül, öt téresszenciát kelt, megtartó székhelyként szolgál és mozgékony erőként működik.
Kiegészítés: A nemtő szó, aminek jelentése: nemző, védőszellem, őrangyal vagy géniusz, valójában nem egy angyali csoportot jelöl, hanem általánosan így hívjuk az olyan angyalokat, akik nem élvonali feletteseink (az Életfán). Magyarul tehát nem tőle származunk, így valójában nem lehet sem nemző, sem géniusz, de védőszellem és őrangyal igen.
4. AZ ANGYALI HIERARCHIA
A kereszténységben az angyalokat kilenc rendbe sorolják (lásd: Dionüsziosz Areopagitész és Temesvári Pelbárt munkásságát), amik három csoportra oszlanak. A kilenc rend az Istentől lefelé haladva a következő, a tulajdonságainak és szerepének időfizikai jelentésével együtt.:
1. Szeráfok: A szeretet szellemei, az isteni szeretet hírnökei. A szeretet által teljes egységet alkotnak, vagyis nem különülnek el egymástól. Krisztus sok szentnek szeráfként jelent meg.
Ők a térszeránok, lokális megtartók, az Isten nullás másolatai. A szeretet szavunk az ezoterikus jelentése szerint nem egy szentimentális érzés, hanem a szerinó időhurkában körbe keringő tachionok önfenntartó tulajdonsága. Ennek lényege, hogy minden tachion a saját hullámterében (a szerben, azaz helyben) halad, amelyben önmagát látva, az első időellentmondás segítségével tartja fent (életben) magát. Innen ered az ér-zés szavunk, mert körbe ér a tachion. Ráadásul az időhurok belsejében a hullámtér szerkezete létrehoz egy szív alakú zónát (ez az Isten szíve), így valójában innen ered az a gondolat, hogy az érzések helye a szív. Ami igaz, csak nem biológiai értelemben.
2. Kerubok: Az összhang és harmónia szellemei. Az ő tevékenységük által lett a Káoszból a Kozmosz (rend, rendezettség). A kerubok segítségével hatja át az isteni rendező elv a létezést. Az égi világ rendjében, törvényszerűségeiben az ő tetteik nyilvánulnak meg.
Ők is megtartók és nullás másolatok, egyben végrehajtók is, akik szükség esetén „rendet raknak” a teremtésben. De nem a káoszból, hanem az őskáoszban lett a téridő, mint rendező erő, aminek forrásai a szerinók. Az isteni rendező elv ezek szerint a téridő spirálgömbi hullámterét jelenti, ami mindenhol jelen van a világegyetemben, azaz mindent áthat, mert mindenen áthatol és ez teszi lehetővé a teremtmények létezését. Az Isten tettei (mozgásai) pedig a hullámterének modulációján keresztül nyilvánulnak meg a teremtményei számára.
3. Trónok: Az akarat szellemei. Ők hatják át a létezést akarattal, mint az isteni akarat hírnökei. Két trón alkot egy teljes szellemi egységet, ezért kétarcú szárnyas lényekként ábrázolják őket.
Ők is lokális megtartók (trón: a király székhelye), akik az Isten akaratát képviselik az egyes helyeken (galaxisokban, naprendszerekben). A kétarcúságuk egyrészt arra utal, hogy urai a jó és rossz dolgoknak (teremtés és pusztítás), ugyanakkor fizikailag képesek diász szerinóként működni, két térhatost keltve felváltva. Az, hogy szárnyas lények, egyrészt utalás a szárnyaskerék ősi szimbólumára (szárnyaló, azaz repülő időhurok), másrészt jelzi, hogy hat végtagjuk van, ami a szerinó hat forráshelyét jelenti. A hat végtagot vagy 2 láb, 2 kar, 2 szárny vagy 6 szárny formájában szokták ábrázolni.
4. Uraságok: A bölcsesség szellemi lényei, az isteni tudás és bölcsesség hírnökei. Az emberiség nagy tanítómesterei tőlük kapják a bölcsességet.
Az isteni tudás és bölcsesség nem más, mint az istenek által az egész univerzumban működtetett akasha tartalma, vagyis a tapasztalat (információ). Ebben található a teremtéssel kapcsolatban minden tudás, amit csak felhalmozott idáig a létrendszer.
5. Erősségek: A mozgás szellemei. Az ő hatásuknak köszönhető, hogy minden mozog, rezeg, a legkisebb atomtól a legnagyobb galaxisig.
A mozgás és a deformáció oka az időhurok spirálgömbi hullámterének sodró hatása, amivel minden elért időforrást áthelyezget, meglökdös a modulációjának megfelelő ütemben, a taszítási vektorainak megfelelő irányokba. Ennek következménye az a komplex mozgás, amit az atomok rezgésének tekintünk.
6. Hatalmasságok: A forma szellemei. Minden forma mögött az ő hatásuk keresendő, beleértve az emberi formát is. A formák kialakítását hang segítségével végzik.
Mindennek ami létezik, formája, szerkezete van. A Hang ez esetben nem levegőben terjedő nyomáshullámot jelent, hanem a transzcendens időhullámok modulációját, ami információt hordoz a kibocsátó forrásrendszer alakjáról (in-formáció: alakzat-ban).
7. Archék: Fejedelemségek, a kor szellemei, akik egy korszakon (valószínűleg platóni világhónapon) keresztül vezetik az emberiséget, és hatnak a Földre és az ember fizikai testére.
Az alsó csoportba tartozó három rend angyalai az alárendeltek ügyeivel foglalkoznak, vagyis a teremtmények felügyeletét végzik. Az archék ennek megfelelően egy bolygó egész népességét és ügyeit irányítják (emberek, állatok, növények, élettelen anyagok).
8. Arkangyalok: A népek szellemei, akik a rájuk bízott nép királyával és szellemi vezetőivel vannak kapcsolatban és közvetítik feléjük az isteni szándékot.
A misztikusok szerint a Földön élő népek jelenleg tizenkét csoportba vannak besorolva, amelyek mindegyikét egy arkangyal vezeti. Az egyes csoportokba tartozó lelkeket a látók a színük alapján tudják megkülönböztetni, ami nem optikai szín (a fény és anyag kölcsönhatása), hanem transzcendens szín (a lélek részecske hullámterén megfigyelhető egyedi moduláció). Ettől függetlenül azonban minden lélek részecskének van optikai színe is, mivel a ráeső fényt visszaveri a felszíne, de ez a megvilágítástól függ.
9. Angyalok: Őrangyalok, akik az egyes ember vezetéséért, támogatásáért felelnek a születésétől a haláláig.
Ők nem egyszerűen őrangyalok, hanem egyben szellemi vezetők, tanítók, társalkodók, segítők is. És nem csak az egyes emberekért felelnek, hanem szükség esetén kisebb-nagyobb csoportokért is (családok, baráti társaságok, munkahelyi kapcsolatok, stb).
A misztikus irodalomban az angyalok osztályozása erejük és feladatkörük szerint Uralmakra, Hercegségekre, Hatalmakra és Birodalmakra tagolódik. Fizikailag ez a következő kozmikus képződmények feletti irányításnak felel meg: a Birodalom egy galaxist jelent (Tejútrendszer helytartója), a Hatalom egy csillagrendszert (Héliosz Napisten), a Hercegség egy bolygót (Gaia Földanya), az Uralom egy holdat (Szeléné holdistennő).
A körülményektől függően az uralmak egyben olyan angyalok is lehetnek, akik bizonyos feladatokra vannak kijelölve és konkrét tevékenységeket végeznek. Például a holdakra felügyelnek vagy uralnak egy bolygón bizonyos természeti jelenségeket (szelet, esőt, vulkánokat, növényeket, állatokat, stb.). A hercegségek az egyes bolygók, bolygórendszerek (mint pl. a Jupiter holdrendszere), melyek vezető istenségét bolygószeránnak nevezzük. A hatalmak megfelelnek a földi királyságoknak és székhelyük az adott csillagrendszer főcsillagának belsejében található (nálunk Aranyvárosnak hívják). A több csillagból álló rendszerek társult hatalomként működnek, mint egy államszövetség. Kozmitóriumuk (űrfelségterületük) határa a heliopauzáig (térbúráig) terjed. A birodalmak az egyes galaxisok halójának határáig terjednek és szintén társulhatnak kisebb-nagyobb közeli társaikkal (galaxishalmazok).
A legfelsőbb szintet egy világegyetemen belül a párhuzamos univerzumok jelentik, melyeket az arkangyalok irányítanak. Az istenektől kapott tájékoztatás szerint minden térszeletnek három közigazgatási központja is van, mivel az univerzum hatalmas méretei miatt nem lehet egyben kezelni az egészet. Ezt a három főhatalmi központot tekinthetjük az adott triszmegisztosz arkangyal triumvirátusának is.
5. A HIERARCHIA MŰKÖDÉSE
Az arkangyalok és alárendelt hierarchiájuk működését az emberi társadalom hasonló rendszereinek vizsgálatán keresztül érthetjük meg a legkönnyebben. Ennek megfelelően a hadsereg dolga lebontani a teremtésre nézve rossz dolgokat (démonok, külső támadók). A rendőrség védi a vezetőket (testőrség) és fenntartja a belső rendet, ellenőrzi a közlekedést (határőrség a csillagrendszerek és dimenzióvilágok között). A nyilvántartók (eseménykövetők) minden történést rögzítenek és naprakész adatbázist szolgáltatnak a hozzáférési engedéllyel rendelkező adminisztrátoroknak és egyéb felhasználóknak. Az ő munkakörükben egyesülnek a könyvtárak, múzeumok, iskolák, különféle nyilvántartások, valamint a statisztikai hivatal és a posta feladatkörei. Az egészségügyiek (gyógyítók) karbantartják a teremtést fizikailag (az Életfát), kijavítják a sérüléseket (időszál átfűzés), pótolják a veszteségeket (annihilálódott rendszerek újrakeltése) és rendbe hozzák a műszaki hibákat (programozási feladatok). A bíróság intézi az istenek, angyalok és egyéb teremtmények közti vitás ügyeket (döntési jogkör), a karma uraként ítélkezik az alárendeltek fölött (bűnügyekben), és segít minél igazságosabb törvényeket alkotni az egyes közösségek számára (diplomácia, etikett, polgári jog). Egyben a precedens értékű problémákkal (új bűnökkel) is próbál megküzdeni, folyamatosan bővítve a jogtárat.
A teremtés skálafüggetlen (önhasonló) szerkezete miatt a lokális mindenhatók (helytartók) is rendelkeznek saját arkangyalokkal, akik a helyi ügyek intézését végzik. Elvileg (fizikailag) az angyali hierarchia tetszőleges szintű lehet, a gyakorlatban azonban az angyalok többsége csak első, másod vagy harmadosztályú leszármazottja a Mindenhatónak. A kereszténységben éppen ezért sorolják a kilenc angyali rendet három fő csoportba az középkor óta (lásd: később).
Az angyalok a szellemük alapján két fő csoportba sorolhatók. Egyesek közülük nullás másolatok, azaz szoftveresen azonosak a szülő mindenhatójukkal a születésük pillanatától kezdve (nulla különbség van köztük és az alkotójuk között). Ezekre mondják azt a keresztények, hogy „malaszttal teljes” (malaszt: isteni kegyelem). Nekik nincs saját, individuális szellemi evolúciójuk, tehát teljes tudással és bölcsességgel rendelkeznek az univerzumról (nem gyerekként kezdik). Állandó információs kapcsolatban vannak a mindenhatójuk információs halmazával, ezért hívják őket a hinduk avatároknak (megtestesüléseknek), amennyiben néha a földre reinkarnálódnak. Olyanok, mintha a felettesük hardveres és szoftveres klónjai (teljesen pontos másolatai) lennének. Mindegyik arkangyali lélek szükség estén képes megháromszorozni magát hardveresen a térszorzáshoz hasonló trilokációs módszerrel, ezért hívjuk őket triszmegisztoszoknak is (háromszorosan bölcsek).
A másik csoportba tartoznak az individuális másolatok, akik szoftveresen épp úgy különböznek a szülő mindenhatójuktól a születésüktől kezdve, mint az emberi, állati és növényi lelkek. Ők a klasszikus értelemben vett angyalok, akik az önálló információs halmazuk miatt részlegesen szabad akarattal rendelkeznek és saját szellemi evolúciójuk van (ők is tapasztalatlan gyerekként kezdik az életüket). A hinduk félisteneknek vagy istenségeknek is nevezik őket. A szülőjük (felettesük) korlátozott képességekkel, tudással és jogkörrel ruházza fel őket, így csak meghatározott feladatokat végezhetnek. Ezen feladatok mindig az aktuális teremtési körülményektől függenek, vagyis szükség esetén az angyalok munkahelyet válthatnak, illetve előléptethetik vagy lefokozhatják őket. Az angyalok hivatali rendszerét nevezzük isteni vagy angyali hierarchiának.
6. AZ ANGYALOK MEGJELENÉSE
Az angyalok képi ábrázolása az i. sz. III. századtól követhető nyomon a keresztény művészetben. Eleinte férfialakban jelentek meg, szép termetű, ragyogó ruhájú emberként, antik római viseletbe öltözve (tunica, pallium) és szárny nélküliek voltak (ahogy a Bibliában írják). A bizánci művészetben gyakran ábrázolták őket udvari öltözetben, ünnepélyes, szigorú alakként, mint Krisztus és Mária kísérőit. Állandó attribútumaik a dicsfény (glória) mellett a IV. század végétől kezdve a szárnyak lettek.
A keresztény művészetben gyakorlatilag a szárnyakról lehet felismerni a különféle földöntúli lényeket, mennyeieket és pokolbelieket egyaránt. Kivételt képeznek ez alól a reneszánsz és barokk kori ábrázolások, melyek újra emberszerűnek mutatják őket. Hagyományosan a mennyei angyaloknak hattyú, a pokolbelieknek denevérszárnyuk van. A szárny a repülés képességét, vagyis a földhöz kötöttségtől való mentességet jelképezi esetükben (égi lények). A bizánci művészetben a Trónok és Uralmak jelölésére alakultak ki a szárnyas kerekek (ókori hatásra), aminek továbbfejlődése eredményezte a test nélküli, szárnyas angyalfejek megjelenését.
Az angyalok ruházata általában fehér vagy fénylő (arany, ezüst) színű, ami összhangban van a bibliai leírásokkal. Többnyire liturgikus öltözetben, diakónusként jelennek meg. Ha vörös ruhában vagy vörös háttér előtt láthatók, az az égi szférához való tartozásukra utal, míg a kék szín a levegőt, vagyis a bűnös, földi szférát jelképezi. A bíborszínű ruha a mennyei udvartartás tagjának mutatja az angyalokat. Emellett előfordulnak ruhátlan angyalok is, főleg gyermekek képében.
A középkorban az angyalok fiatalosan szépek, ideális megjelenésűek voltak, és nem csupán férfiként, hanem gyermekként és lányként is ábrázolták őket. A gyermekangyalok, puttók népszerűsége Itáliában az antik Ámor szobroknak köszönhető.
Az igazlátók számára a születés és gyógyítás angyalai fehér ruhában jelennek meg, szárnyakkal vagy anélkül, míg a halál angyalai teljes feketében járnak. Rangjukat és feladataikat a ruhájuk díszítése, színezése, valamint a szárnyuk mérete és a fejükön viselt pántjuk mutatja.
7. A FÖLDI ANGYALOK
A Földön jelenleg élő emberek lelke 12 lélekcsoportba tartozik a közösségi kommunikációs felfűzése szerint, amiket 12 arkangyal vezet. Ezen csoportok mindegyike saját azonosító színnel rendelkezik, amiben világítanak az adott lelkek egy látó számára. Eme színek 4D-sek, tehát vannak köztük a 3D-ben nem láthatóak is (infravörös, ultraibolya spektrumba esők).
A lelkek élvonali felfűzése ettől teljesen különböző, de erről nem rendelkezünk információkkal. Az élvonali felfűzés a teremtőjéhez köti az adott lelket, a kommunikációs felfűzés művonala pedig mindig ahhoz a lokális közösséghez, amelyikhez tartozik (ideiglenesen) az illető. Így ha egy másik csillagrendszerből vagy galaxisból vagy párhuzamos térszeletből ide akar reinkarnálódni valaki, a fenntartók átfűzik a lelkét a befogadó helyi arkangyalra. Hasonló ez a dolog, mint a származás és az állampolgárság viszonya. Az egyik születésünktől fogva adott, a másik választható és megváltoztatható. A felfűzési rendszerrel az időszálak szerkezetét és az Életfát bemutató időfizikai publikációk foglalkoznak részletesen.
A zsidó misztikából ismerjük azon 72 lokális arkangyal nevét, valamint a hozzájuk kapcsolódó asztrológiai és számmisztikai tudást, akik Gaia földanya istennő alárendeltjeiként a Föld bolygó ügyeiért felelnek. Ezen arkangyalok alapvetően két csoportra oszthatók attól függően, hogyan végződik a nevük. Az -él végződés azt jelenti, hogy mint élőlények egyrészt élenjáró vezetői a teremtésnek, másrészt hozzájuk vezetnek a teremtményeket életben tartó élvonali időszálak. Ők 40-en vannak (ebből 12-en felettesei az emberi lényeknek, 28-an pedig a bolygóra ügyelnek), s bár az angyaloknak nincs nemük (ami a biológiai testekre jellemző tulajdonság), mégis gyakorta úgy emlegetik őket, mint férfi angyalokat. Ezt a képzetet az okozza, hogy az élvonali időszálakat az Isten tachionjai keltik, akik a Teremtő Atya másolatai. Az -iah végződés pedig azt jelenti, hogy ezek az angyalok oldalági létezők az Életfán, tehát nem működnek élvonali megtartókként. Ők 32-en vannak és megkülönböztetésül női angyalként emlegetik őket, bár természetesen nem a Teremtő Anya másolatai, és nem is balos csavarodású antiszerinók.
A 72 arkangyalt több lépésben keltik magukból a helytartók. Először csinálnak 4 arkangyalt, akik megháromszorozzák magukat. Ez a 12 arkangyal megduplázódik (az 24), majd ismét megháromszorozódnak (72). Azt nem tudjuk, miért pont ennyien vannak, illetve ebből miért pont 40 arkangyal lesz élvonali, de nyilván fizikai okai lehetnek a dolognak. Ha eljutunk odáig, hogy pontosan tudjuk majd számítógépen modellezni a térszerán időhurok rendszerét, akkor remélhetőleg kiderül a megfejtés.
A 72 arkangyal neve sorban, ahogy egymás után következnek a Föld bolygó körüli területi beosztásuk szerint: Vahuiah, Yeliel, Sitael, Elemiah, Mahasiah, Lelahel, Achaiah, Kahetel, Aziel, Aladiah, Lauviah, Hahaiah, Jezalel, Mebahel, Hariel, Hakamiah, Lanoiah, Kaliel, Leuviah, Pahaliah, Nelekael, Jeiaiel, Melahel, Hahuiah, Nithaiah, Haaiah, Jerathel, Seeiah, Reiiel, Omael, Lekabel, Vasariah, Jehuiah, Lehahiah, Kevakiah, Menadel, Aniel, Haamiah, Rehael, Jeiazel, Hahahel, Mikael, Veubiah, Jelahiah, Sealiah, Ariel, Asaliah, Mihael, Vehuel, Daniel, Hahasiah, Imamiah, Nanael, Nithael, Mebaiah, Poiel, Nemamiah, Jeialel, Harahel, Mizrael, Umabel, Hahhel, Anianuel, Mehiel, Damabiah, Manakel, Eiaiel, Habuiah, Rochel, Yabamiah, Haiel, Mumiah.
A legkomolyabb támadást az angeológiának (angyalokkal foglalkozó tannak) az újkori racionalista vallástudománytól kellett elszenvednie, amely a XVII. századtól kezdve a protestáns teológiában, majd fokozatosan másutt is egyre nagyobb teret nyert. Manapság, amikor a vallási párbeszéd idejét éljük, és azt hangoztatjuk, hogy a dialógus során azokat a teológiai szempontokat kell kiemelnünk, amelyek összekötnek bennünket, talán nem haszontalan azokat a tanításbeli különbségeket is vizsgálat tárgyává tenni, amelyek elválasztanak bennünket egymástól. Tesszük pedig ezt azért, mert hisszük, hogy valódi, hiteles párbeszéd csak akkor alakulhat ki, ha pontosan meghatározzuk önmagunkat, teológiai álláspontunkat, és egyértelműen meghúzzuk azt a határvonalat, melyen belül lehet és kell mozognunk.
Az angyalok „öregebbek”, mint az Ó- és Újszövetség
W. M. L. de Wette (+1849), a racionalista teológia egyik képviselője abból indul ki, hogy az angyalokkal kapcsolatos elképzelések igen ősiek, megtalálhatóak már az Ószövetség előtti idők vallási hagyományában is. Ebből pedig az következik – folytatja – hogy kérdésessé kell tennünk a bibliai angyalhit eredetiségét és kinyilatkoztatott jellegét. Az angyalhit eredetileg nem az izraelita vallási hagyományból származik, hanem az idegen eredetű mitológiákból, melyet nem lett volna szabad bevenni a keresztény dogmatikába. Ezt a nézetet vallja H. Sthepan is, aki szerint az angyalok a kereszténységet megelőző vallások örökségének tekintendőek.
Állítása szerint az egyik ilyen lehetséges forrás Egyiptom. Annyiban igazat adhatunk neki, hogy itt is előfordulnak „angyalok”, akik rendszerint valamely istenség követeiként szerepelnek; ők azonban sokkal inkább negatív személyek, akik leginkább szerencsétlenséget zúdítanak az ember fejére, és akik ellen – ezt elkerülendő – varázslással lehet védekezni. Ezek az „angyalok” nagyobbrészt alacsonyabb rendű istenségek, akik az alvilágban a halotti szellemeken uralkodnak és az emberiség rosszakarói. Léteznek jó akaratú szellemek is, bár ezek ritkák és csekély hatalommal bírnak. Egyiptomban tehát sokkal inkább beszélhetünk démonhitről, mint jó akaratú angyalokról. A hasonlóság csak felszínes, és közel sem elegendő annak az igazolására, hogy a Szentírás angeológiáját az egyiptomi „angeológiára” kellene visszavezetni.
Hasonló a helyzet Asszíriával és Babilonnal is, hiszen az angyalok itt is nagyrészt úgy jelennek meg, mint az emberre veszélyes természeti erők megszemélyesítői, akik az alvilág alakjaiként szerepelnek az istenek körében, az egyiptomi halotti szellemekhez hasonlóan. Itt is léteznek védő szellemek, de szintén sokkal kisebb számban és csekélyebb hatékonysággal.
A perzsa és a gnosztikus angyalok
Az angyalokról szóló hit vizsgálatakor a legnagyobb jelentőséget a perzsa vallásnak szokták tulajdonítani, azzal, hogy annak dualista (két ellentétes erőre épülő) világfelfogásában kell keresnünk a jó és a rossz, az Isten és az ördög bibliai ellentétének a hátterét. Egy platonikus indíttatású irat – „A világról” – szerint, Isten trónusát káprázatos udvar veszi körül szolgákkal és őrökkel. Később ezek az elképzelések hatottak a görög és a római mitológiára is, de nem csak az angeológiára és a démonológiára, hanem ezek istenbizonyításaira is.
Ezzel szemben az Ószövetségben nem lelhető fel a perzsa vallás dualizmusa, amely szerint a gonosz Ahriman isten, démonaival együtt, harcban áll a jó Ahura Mazdával. Ezért mondhatjuk azt, hogy a babiloni fogság előtti Szent Iratok angyal-tana és a perzsa vallás között nincs közvetlen kapcsolat. A babiloni fogságtól kezdve – főleg a végidő eseményeit tárgyaló apokaliptikus szövegekben – jelentős bővülés tapasztalható az angyalok világával kapcsolatban, amennyiben itt már az angyalok a tolmács, a próféta szerepét is betöltik, ill. népeket személyesítenek meg (Zak 1,7-6,5; Dán 7,9; 12,1).
A zsidó apokrifek angyalokról szóló tanítása pedig – a fogság után – már dualisztikus vonásokat is mutat. A (keresztény) gnoszticizmusra a túlburjánzó angyaltan a jellemző. Az angyalok száma rendkívül megszaporodik, és jelentős szerepet töltenek be a világ dualisztikus (Jó és Rossz küzdelmén alapuló) eredetének a magyarázatánál. Bár a gnoszticizmus angyal-tanára hatott a zsidó apokaliptikus irodalom, mégis, benne sokkal élesebben – egészen a végsőkig fokozva – jelennek meg az ellentétek. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy e két szélsőséges birodalom között létrejön egy harmadik is: olyan közvetítő lények, amelyek a teremtésben különböző feladatokat látnak el, hogy a „legfelsőbb isten” ne szennyezze be magát az anyagvilággal.
A teremtés feladatát az Eónok, a mennyei és a földi királyok végzik el a „legfelsőbb isten” helyett. A gnosztikusok szerint az angyalok az Istenből sugároznak ki, és nekik tulajdoníthatjuk az anyagi világot, ill. az ember testének megalkotását. Maguk a teremtő angyalok – a többi angyalhoz viszonyítva – sokkal alacsonyabb rendűek.
A gnosztikusok szerint Jézusnak csupán az anyagvilágot létrehozó angyalok fölé sikerült emelkednie. A gnoszticizmus a legrészletesebben a sötét angyalok tevékenységét írja le: Éva elcsábítását, és ezzel az emberiség bukását és visszazárását az anyagi világba „A világ keletkezéséről” c. gnosztikus mű a sötét angyaloknak tulajdonítja. Más apokrif iratok pedig arról számolnak be, hogyan viszik bűnbe a sötét angyalok az emberek leányait. De szó esik még az Archontonok kiűzetéséről is – a magasabb rendű Bölcsesség által –, akik kiűzetésük után alacsonyabb rendű ártó angyalokat hoztak létre, amelyek mágiával, valamint a bálványimádás és a tévtanok terjesztésével foglalkoztak. Végső soron, a gnosztikusok angeológiája – egy jelentősen megrövidített Krisztus-tannal összekapcsolva – azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy teljesen elnyeli és leértékeli az ortodox Krisztus-tant. Az angyalvilág e dualista felfogása azonban nincsen kapcsolatban az Ószövetség angyalképével. Ezért azt mondhatjuk, hogy az Ószövetség angeológiája nem vezethető le a fentebb megemlített vallástörténeti hatásokból, és a már tárgyalt vallástörténeti hatásokhoz képest nagyfokú önállósággal rendelkezik.
Az azonban vitathatatlan, hogy sok érintkezési pontot találunk, amelyek megértéséhez az Ószövetséget megelőző hitvilágot kell megvizsgálnunk. Valószínűleg nem tévedünk, ha az angyalok létébe vetett hitet egy – az Ószövetséget megelőző – ős-kinyilatkoztatásból származó igazságnak tekintjük.
Az „angyal” kifejezés a görög „angelos” szóból származik, melynek jelentése: „hírvivő”. Az angyalokat mindig is emberszerű lényeknek képzeltük, hatalmas szárnyakkal, glóriával, ragyogó fehér kisugárzással.
Azt is mondják, hogy az angyaloknak nincs fizikai életformájuk. Ők fényből és energiából álló lények. A Teremtő és az emberiség közötti összekötő kapocsként léteznek. Az angyalok eljönnek, ha hívjuk őket. Felvehetnek férfi vagy női alakot is. Elhozzák a feltétel nélküli szeretetet, vagy óvó üzeneteket közvetítenek, melyek megvédenek a kritikus időkben, illetve a spirituális átalakulás során.
Mindenfelé vannak angyali képek, jelenések körülöttünk: angyalos könyvek, naptárak, poszterek, s még sorolhatnánk. A vallási hovatartozástól függetlenül szinte mindenki ismeri és szereti az angyali ábrázolásokat.
Az angyalok tér által nem korlátozott, az emberi élettel nem összemérhető élettartamú, öntudatos, az embernél nagyobb tudású, de nem mindentudó élő valóságok.
Angyaltörténelem
Kultúránkban az angyali jelenések négy hullámát különíthetjük el.
1. atlantiszi idők
2. A bibliai időket, amelyekben pátriárkák, próféták, látóemberek találkoztak angyalokkal. A Biblia több mint 300 helyen említi őket.
3. A középkort, amikor szenteknek, látnokoknak jelentek meg és teológusok rendszerezték őket.
4. A 18. századtól napjainkig, amikor egyre több ember számol be angyalélményekről.
Atlantisz idején
Különböző nevek alatt Eurázsia minden kultúrája ismeri; megemlítik már őket az akkád, ugariti szövegek is. Az angyalok változatai az egyes mitológiákban küldönc, trónálló, védelmező, törvényvégrehajtó, lélekvezető szerepet töltöttek be, égitestek mozgatói voltak, csillagok és bolygók megszemélyesítői. A késő antik keresztény angelológia precízen rendszerezi őket. Erre az égi hierarchiára a későbbiekben részletesen is kitérünk.
Atlantisz első korszakában az angyalok szoros közelségben éltek az emberekkel. Az atlantisziak az ő irányításuk és felügyeletük alatt éltek, egy olyan bensőséges és meghitt kapcsolatban, amely Atlantisz felemelkedésének és virágzásának a kulcsa volt. Az angyaloktól, illetve Istentől való elfordulás lett végül az ”Arany Fény Birodalmá”-nak a veszte, Atlantisz második korszakában. Ekkor a „Mi”, illetve az „Ő” helyébe az „Én” lépett. A következmények: félelem és halál.
Az atlantiszi nyelv az angyallényeket az „ang-el” szóösszetétellel határozta meg. Ennek jelentése: életet adó isteni fény. Fény Isten fényéből, erő az Ő erejéből. Napjainkban talán így fogalmazhatnánk: fénylények, energialények, önálló tudattal rendelkező erők.
Atlantiszban 144 angyalnak volt kitüntetett helye; az ő szerepük meghatározó volt a kontinens életében. Közülük is kiemelkedik a 12 királyangyal, akik segítették, irányították és tanították a királyokat, és együttesen fáradoztak azon, hogy a birodalomban azok az alapelvek, amelyek a harmónia, jólét és virágzás zálogai voltak, maradéktalanul megvalósuljanak. E 12 angyalt nem nevükön, hanem feladatkörük alapján szólították.
A velük való kapcsolat, és az angyalokkal való, mély bensőséges kapcsolat – sok más ismerettel együtt – Atlantisz pusztulásával együtt elveszett, és sokáig rejtve maradt. Az angyalok ilyen szintű ismerete, a velük való meghitt kapcsolat, csak sok ezer év múlva, az esszénusok közösségében jelent meg újra. Az „Igazság Tanítója” – ahogyan az esszénusok nevezték alapító atyjukat – Istentől megkapta azt az ajándékot, hogy betekinthetett előző életeibe, és emlékezhetett mindarra a tudásra melynek egykoron birtokában volt. Az angyalok ismerete, szeretete így jelenhetett meg az esszénus közösségekben, felvirágoztatva azokat. Az esszénusok sokszor csodált, meg nem értett, különös képességei, a gyógyítások, bensőséges kapcsolat az állatokkal, növényekkel, a természet egészével, az angyalokkal való intenzív kapcsolat eredménye volt. A 12 királyangyalt ők is ismerték, és két csoportra osztották őket.
A következő hat angyalt a Föld Anyához rendelték:
Élet angyala
Öröm angyala
Nap angyala
Víz angyala
Föld angyala
Levegő angyala
Hatot pedig az Égi Atyához. Ezek:
Örökkévalóság angyala
Kreativitás (Munka) angyala
Szeretet angyala
Bölcsesség angyala
Harmónia angyala
Erő angyala
A hét 6 napjának reggelén a Föld Anya egy-egy angyalával meditáltak, esténként pedig az Égi Atya hat angyalának valamelyikével. A napi rítus része volt még a békeszertartás minden délben. Ehhez a béke angyalát hívták segítségül. Az esszénusok a béke hét különböző arculatát különböztették meg:
Béke a testtel
Béke az égi hatalommal
Béke a földi hatalommal
Béke a világegyetemmel
Béke az emberiséggel
Béke a hozzátartozókkal
Béke a lélekkel
Az a mód, ahogyan ők éltek az angyalokkal, ahogyan kommunikáltak velük, modern világunkban is elsajátítható, és talán az első, és egyben elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy világunkban újból béke és harmónia uralkodjon, hiszen ezek megteremtését nem kívül kell kezdenünk, hanem először önmagunkban. Ennek szükségessége talán ma még égetőbb, mint valaha.
Mint említettük, a keresztény angelológia az angyalokat hierarchiába sorolja. Vizsgáljuk meg ezt, egy kicsit részletesebben.
A régiek a bolygók száma szerint 7 égi rendbe, a szféráknak megfelelően 9 kórusba, és 3 triádba csoportosították őket.
Az első hármas Istent veszi körül, és neki hódol. A vörös szeráfokat úgy képzelték, mint akiknek csak a fejük látszik; hat szárnyuk van, kettővel az arcukat takarják Isten előtt, kettő a lábukat fedi, kettővel pedig lebegnek. Ez a hatágú csillagforma fennmaradt a reneszánsz puttóábrázolásokig. Nevükből adódóan nem csupán telve vannak a legtüzesebb szeretettel, hanem e tűzzel egyúttal lángra lobbantják az alattuk lévő angyalokat is.
A kerubok szfinxszerű, szárnyas lények. Nevüket a tudomány bőségéről és szellemük fényéről kapták. A keresztény művészetben a színük kék, vagy arany. Ők vigyázzák az éden kertjét, és négy oldalról isten trónusát. Velük azonos a négy apokaliptikus fenevad (majd később az evangélisták jelképei). Ezeknek ember, bika, oroszlán, és sas arca van, és az állatöv azon négy csillagképét jelképezték, amelyeket a bibliai időkben a naptári fordulópontok helyein tudtak.
A királyi székek, vagy trónok isten bizalmasai az isteni trón megtestesítői. Az isteni fenséget képviselik mindenfelé, amerre megfordulnak.
A második hierarchia kormányozza a csillagokat és az elemeket.
Az uradalmak Isten legmagasabb és korlátlan uralkodóerejét jelképezik, a világ igazgatására adott isteni parancsokat foganatosítják.
Az erők és erősségek képességeik által Isten végtelen hatalmát juttatják kifejezésre. Az isten által elrendelt feladatokat hajtják végre.
A hatalmasságok a Minden Dolgok Urának legfelsőbb bírói hatalmának és tekintélyének képviselői. Feladatuk, hogy az ellenséges hatalmakat féken tartsák, és az emberiségtől minden olyan akadályt távol tartsanak, amelyek az örök cél elérésében akadályozzák.
A harmadik hierarchiához tartoznak a hercegségek, az arkangyalok és az angyalok. E hármas hajtja végre közvetlenül a teremtett világban Isten parancsolatait és rendelkezéseit.
A hercegségek kiosztják az alsóbb angyaloknak az Istentől közvetlenül kapott parancsokat, és támogatják őket azok kivitelezésében.
Az arkangyalok és angyalok Isten küldöttei és követei, kiket különféle okokból a világba küld, és különböző helyek, illetve személyek védelmével megbíz. Az arkangyalokat nagyobb horderejű dolgokért rendeli ki, az angyalokat pedig a kisebb jelentőségűekért.
A biblia az angyalok fejedelmeinek nevezi a hét arkangyalt. Közülük a három legnépszerűbb neve személynév lett. Michael az ítélkező, lélekvezető, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezetője, a középkor harcias szentje. Attribútuma a kard és a mérleg. Gábriel a hírhozó, attribútuma a liliom, vagy a – Mercurius pálcájára emlékeztető - jogar.
Rafael a gyógyító, az őrangyalok vezetője. Név szerint az apokrif Tóbiás történetben jelenik meg. A zsidó hagyomány szerint hármójukat látta vendégül Ábrahám.
Az őrangyalok azok, akik valószínűleg a legközelebb állnak hozzánk. Ők azok, akik születésünktől a sírunkig elkísérnek, és azon fáradoznak, hogy az az életterv, amelyet születésünk előtt mi magunk határoztunk meg - mint újabb lépcsőt, mely a tökéletesség felé vezet – megvalósulhasson.
Ahogyan a természet egészét rend és változatosság hatja át, úgy az angyalok sokaságát is. Ahogyan nincs két egyforma fű, fa, virág, vagy emberi arc, úgy nincs két kegyben és szépségben egyforma angyal sem. Hozzá kell tennünk, hogy napjainkban az égi hierarchiát másként kell értelmeznünk. Az angyalok világában olyan fajta alá és fölérendeltségi viszony, mint amelyet mi alkottunk meg a saját világunkban, nem létezik. Sokféleségüket célszerűbb úgy szemlélnünk, mint feladataik felosztását, egy olyan rendszerben, amelynek mindegyik eleme egyformán fontos és nélkülözhetetlen.
Mit tehetünk, hogy életünknek újból aktív részesei legyenek, és részesülhessünk jótéteményeikből? Mindenek előtt tudatosítanunk kell magunkban jelenlétüket, és ki kell nyílnunk feléjük, beengedni őket a zajos, sokszor zűrzavaros, racionális életünkbe. Az ő erejük folyamatosan jelen van világunkban. A mi döntésünkön múlik, hogy élünk-e ezzel az erővel, és felhasználjuk-e a magunk és a világ jobbá tételéhez. A kapcsolatfelvétel mindannyiunk számára adott, hiszen nem igényel különleges – ha úgy tetszik – természetfeletti képességeket. A fejnek és a szívnek egyszerre kell igent mondania, hogy életünknek újból aktív részesei legyenek.
Egy biccentés, egy halk „igen, akarom” talán soha nem volt még az emberiség történetében annyira sürgető és életbevágó, mint a mi időnkben.
Bibliai idők
A biblia angyaljelenéseivel kapcsolatban meg kell említeni Maimonides véleményét, aki szerint az angyaljelenések látomások révén történtek, akkor is, amikor a szent iratok erről külön említést nem tettek. A legnevezetesebb angyaljelenések egyike az Ábrahámot meglátogató három angyal ... A zsidók pusztai bolyongásakor Isten vezérlő angyalt rendelt eléjük, akinek a kabalisták a nevét is megfejtették a malaki=küldött, Isten küldötte szó betűcseréjével Michaelként. A szent sátor szentek szentjének két kerub alakja hajolt védőn a szövetség ládájára ...
Énok könyve is nevén nevezi az angyalokat: Azázel volt a "hét" bukott angyalok vezére, míg a bolygók angyalai ilyen neveken szerepeltek: Uriel, a "Tartarosz fölé helyezett angyal", Rafael, "aki az emberek minden betegsége fölött uralkodik", Michael, "az Isten népe fölé helyezett angyal", Gábriel, "A Paradicsom őrzője", Ráguel, "aki bosszút áll a bukott angyalok világán", Fánuel, "aki a gonosz szellemeket távoltartja, hogy ne léphessenek a Szellemek Urához és ne vádolhassák a Földön élőket", és Istáriel, aki figyelmeztette Noét. Ez a konkrét angyalismeret a babiloni fogság után fellépő fordulat: miután a zsidóság az Egyistenhez már szorosan kötődött, megismerhette a közte és az ember közötti lényeket is.
Az Újtestamentumban Gábriel megjelenik Máriának, Józsefnek, Zakariásnak.
Pál az Ószövetségből ismert szeráfokon, kerubokon és közönséges angyalokon kívül még hat szellemi fokozatot sorol fel:
arkangyalok/arkhangeloi,
fejedelemségek/arkhai,
főhatóságok/exousiai,
erősségek/dynameis,
uraságok/kyriotetes ,
trónusok/thronoi.
Ezekből alakítják ki később az angyali karokat és rendeket, a középső régióban némi sorrendcserével a különböző renszerekben.
Középkor
A középkor teológusai aztán "rendet teremtenek" az égiek között. Pseudodyonisios reopagites (5.sz.), Szent Ambrus és Aquinói Tamás írásai alapján kialakulnak az angyalok rendjei és karai.
A keresztény szentek látomásai közül kimagaslik bingeni Hildegard finoman jellemzett nagylátomásai, Assisi Ferenc keresztet hozó szeráf élménye, Avilai Teréz szívét lándzsával átdöfő és Keresztes Szent Jánost börtönéből megszabadító angyalélménye.
Meg kell emlékeznünk egy másik hagyományról, a mohammedán vonulatról is. I.u. 613-ban Gábriel megjelent Mohammednek. Alakja betöltötte a fél eget, s a rémült prófétát fojtogatni kezdte a paranccsal: "Recitálj, recitálj!". Mindaddig kényszerítette, míg az első versek ki nem áradtak Mohammed torkán. Nem sok idő múlva Mohammed állította, hogy ördög által sugallt verseket is kimondott, de az a továbbiakban soha nem fog bekövetkezni. Az angyalok az iszlámban is megkapták szerepkörüket, az imákat ők jegyezgetik fel s majd tanúskodnak az ítélet napján; a végítélet harsonáját Iszráfil (Rafael) fogja megfújni. A szufik ihletett, hetes mennyország rendszerében a 3. menny lakói a géniuszi (lelki) angyalok, a formáló erők: a dzsinnek. A 4. égé a szellemmel kapcsolódó arkangyalok, az 5. égé a teremtő szellemként működő angyalok, míg a 6. ég ura ANIHU = az ÉN VAGYOK (=a személyes Isten), hogy a 7. égben mindenek beolvadhassanak az Ősegység állapotába.
Swedenborg, Blake, Steiner,...
A 18-20. század "angyalinváziója" Swedenborg, ill. Blake jelenései, víziói révén indult el. Swedenborg leírásai nagyon tanulságosak. Megkülönböztet géniuszokat (lelkeket) és szellemi lényeket, mindkét csoportban vannak jók és rosszak (genii boni ill. mali, spiriti boni ill. mali). A romlatlan égben megkülönbözteti a mennybéli ill. szellemi mennyet, előbbit a szeretet, utóbbit a bölcsesség angyalai lakják. Ha egy angyalban a szeretet kissé megfogy (Istent már nem pirosló hanem aranyfényű Napként látja), máris átcsúszik a bölcsesség szellemi mennyébe. S a poklokat is Istenhez hű angyalok vigyázzák fel, hiszen szétesne a Világ, ha szálai nem egy kézben futnának össze.
William Blake-ről, ne felejtsük el, hogy kiemelkedő médiumi vizionárius és művészi adottságai mellett az "angyalokat a Szentírás sátáni értelemben való olvasására" kisértette és boldog volt, ha egyet áttérített közülük. Az ördög pártján harcolt az angyalok - általa hidegnek tapasztalt - bölcsessége ellen s vallotta, hogy Miltont Elveszett Pradicsomának hőse is a Sátán. Ihletett művei szemlélésekor azért vegyük ezt figyelembe és ne fogadjuk el műveit fenntartás nélkül.
...Rudolf Steiner felelevenítette a 9 angyali hierarchia tanát, s az angyalokat védőangyal, az arkangyalokat népszellem, az arkhai-okat korszellem funkciókkal ruházta fel. ...
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy halál előtti látomásokban, veszedelmek előtt vagy nagy ínységben leggyakoribb a megtapasztalásuk. (Akár fizikai testben is, mert élő embert átiráníthatnak segíteni, vagy - esetleg - materializálódnak.) Moolenburgh holland orvos sok betege angyalélményét feldolgozva arra a következtetésre jutott, hogy az emberek élete olyan, mina a mélyvízi búvároké, s a felszíni védőszemélyzet szerepét az angyalok töltik be. Éjszakánként azután felhúznak magukhoz.
Sprituális reneszánsz kezdetét éljük át napjainkban: megtanultunk befelé figyelni, önmagunkat felfedezni, magunkban keresni a teljességet. Egyre többen szerzünk személyes tapasztalatokat az angyalok jelenlétéről, segítségéről.
A materiális felfogás számára ezek ugyan idegenül hangozhatnak, hiszen a "megszokott" módon, érzékszerveinkkel csak nagyon ritkán tapasztaljuk az angyali jelenlétet. Ám ha picit nyitottabban közelítünk a témához, örömteli élményekben lehet részünk: angyali segítséggel-támogatással az életünk minden területén pozitív változásokat tapasztalhatunk.
Mindenkinek, sőt az állatoknak is van őrangyala, talán ezt a legkönnyebb elfogadni. Az őrangyalunk "munkája" a mi támogatásunk, ám csak akkor segíthetnek, ha megkérjük őket erre - kivétel ez alól, ha életveszélybe kerülünk. Elég gondolatban kérni a segítséget, fontos viszont a pontos megfogalmazás - pl. ha sietünk valahová, kérhetjük, hogy segítsenek időben odaérni.
Az angyalok között a földihez hasonló hierarchia van, ennek bizonyos szintjein állnak azok, akiknek feladata az emberek segítése közvetve vagy közvetlenül.
Az Arkangyalok vezetői szinten állnak ebben a hierarchiában, nevük szinte mindenki számára ismerős, ám "működési területük" talán kevésbé.
Mihály arkangyal nyújt segítséget abban, hogy felfedezzük életfeladatunkat. Megtisztítja testünket a félelemtől, az energetikai terünkben maradt szellemektől és negatív entitásoktól - ő kíséri el a lelkeket a fénybe.
Mihály Arkangyal segíthet, ha mechanikus vagy elektronikus szerkezetek működésében akad problémánk.
Rafael arkangyal: a gyógyítás arkangyala.
Gábriel arkangyal segíti a fogantatást, támogatja a kommunikációt, a művészeteket.
Uriel arkangyal segíti az érzelmek meggyógyítását.
Felemelkedett mesterek is vannak körülöttünk, ők valaha nagy tanítóként, gyógyítóként jártak a Földön, most az asztrálsíkon elfoglalt helyükről segítik az emberiséget. (pl. Jézus, Szűz Mária)
Az Őrangyaloknak ez a hivatása-munkája, hogy vigyázzanak és segítsenek annak, akit választottak.
A Természeti Angyalok Isten Őrzőangyalai - a környezetre, növényekre, virágokra, állatokra vigyáznak, segítik azokat az embereket, akik a Földanyához és az állatokhoz kedvesek.
Eltávozott szeretteink gyakran jóakaratú szellemi vezetőként mellettünk és értünk tevékenykednek.
Érzékelési módok
tisztán hallás - ekkor akár tőled idegen hangként is érzékelheted, de belső hangként is gyakori az érzékelés ezen módja
tisztán érzékelés - testérzetekben jelentkeznek a visszaigazolások, hideg - meleg hőhullám
tisztán látás - belső 3. szemes látás , ill . nyitott szemmel érzékelés
tisztán tudás - amikor a tudatodban egy általad feltett kérdésre megérkezik egy általában olyan válasz amit úgy egyébként fogalmad sincs, hogy honnan tudod, de tudod
Minden vágyuk, hogy minél több emberrel tudatos kapcsolatba léphessenek. Azért segítenek minket, hogy szeretőbb szívűvé, megértőbbé tegyenek minket, és a legmagasabb szinteken összekötnek mindannyiunkat. Hiszen állításuk, a nagy tanítók tanításai és hitem szerint is mindenki egy azon energiából származik. Közelebbi jelenlétük bátorságot, nagyobb önbizalmat, hitet ad nekünk. Épp azt a segítő kezet kapjuk meg amire annyira szükségünk van - amiért sokan imádkozunk.
„A földre szállt angyalokat hívjuk ördögöknek.”
1. BEVEZETÉS
Az angyalok az Isten azon teremtményei, akik az égi ügyeket intézik. Mai szóhasználattal inkább rendszeradminisztrátoroknak neveznénk őket. Feladatuk az univerzum működésének biztosítása, belső rendjének fenntartása és az Isten szándékának közvetítése a többi teremtmények felé. A különféle vallások és misztikus tanok által ismertetett angyali hierarchiák írják le ezen lények kijelölt feladatait és rangját, a hatalomban elfoglalt helyét több-kevesebb pontossággal. Az angyal (an-g-él) szó jelentése: égben élő, azaz égi Isten vagy élő Isten. Az ég alatt azonban nem a téridő égboltozatát kell ez esetben érteni, hanem a Nagy Anya hullámterét, az ehunt.
Ebben az írásunkban tömören ismertetjük az angyalokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, rávilágítva ezek ezoterikus, időfizikai összefüggéseire.
Fizikailag az angyali lelkek isteni lélek részecskék, centrumukban egy szerinóval. Vannak olyan angyalok is, akik lelketlenek, és csak mint fénylények, leleon nélküli térkvantumok működnek a teremtésben. Az első osztályú angyalokat közvetlenül a Mindenható (főszerán) teremti meg magából, ezeket hívjuk másodrangú létezőknek az Életfán. A másod osztályú angyalokat (harmadrangú létezők) pedig az első osztályúak teremtik úgy, hogy a keltésükhöz kiugranak a nemtér-nemidőbe. Mivel szerinó típusú időhurkot csak ott lehet csinálni úgy, hogy a keltő rendszer alfateret generáló térszeránként (monászként) működik éppen.
Az angyalok száma valószínűleg több trillióra tehető csak a mi világegyetemünkben. A Naprendszer térbúráján belül is több százan, ha nem ezren vagy millióan lehetnek, a pontos létszámukat nem ismerjük. Mivel a szellemük (információs halmazuk) hordozója egy szerinó, gyakorlatilag halhatatlanok. Képesek a térváltásra és térugrásra, vagyis gond nélkül közlekednek a nemtér-nemidőben külső technika (űrhajó) igénybevétele nélkül. Épp ezért túlélik az egyes teremtési ciklusokat, mert nem pusztulnak el a térszünetek során. Gyakorlatilag ők tekinthetők az univerzumot kormányzó vezérkarnak, akik életben tartják és felügyelik a többi teremtményeket (emberek, állatok, növények). Egyben segítik a lelkek szellemi evolúcióját és beleszólnak a lelkek által használt testek biológiai evolúciójába is.
2. AZ ARKANGYALOK
Az univerzum angyalai közül az öt legfontosabbat név szerint ismerjük. Ők a Mindenható térszeránjának tachion forrásaiból keletkeztek az Isten első teremtményeiként. Megkülönböztetésül arkangyaloknak, azaz fő angyaloknak nevezzük őket, akik az egyes párhuzamos téresszenciák urai. Közülük négyen egyben a négy égtáj urai is, míg ötödik társuk a zenit, az égi világ ura.
A „négy égtáj” fogalomnak a közismert 3D-s, földi jelentése mellett (észak, dél, kelet, nyugat) van egy ezoterikus (égi) jelentése is. Ez pedig a Mindenható monász térszeránja által keltett 4D-s térszeletekben kijelölhető négy, egymásra merőleges kiterjedés, amikhez nyolc irány tartozik. Ezek: 1D: hosszúság: előre-hátra, 2D: szélesség: balra-jobbra, 3D: magasság: fel-le, 4D: túlhossz: ana-kata (az ana-kata párost magyarul inkább anya-atya néven kellene írni és mondani). Az arkangyalok keltése során ugyanis ezek a másolatok nem csupán külön téresszenciába kerülnek, hanem a főszerán számára más-más irányokba látszódnak kiszaladni, amivel rögtön kijelölik a térbeli irányokat (mint irányfények) és a továbbiakban támpontul szolgálnak az Isten számára a navigációhoz.
1. Mikáél, aki a mi világunkat is magába foglaló térszelet ura és a Mennyei Sereg vezetője, az Isten legnagyobb harcosa. A nevének jelentése: „Ki olyan, mint Isten?”. Ő az északi irány ura, jelzőszíne a kék.
2. Uriél, aki az isteni mindentudás, az akasha (Fény Krónika) őrzője. A nevének jelentése: „Az Isten fénye”. Ő a keleti irány ura, jelzőszíne a sárga.
3. Gábriél, aki az Édenkertet és az istenek lakhelyét őrzi és a Mindenhatót óvó kerubok vezetője. A nevének jelentése: „Az Isten ereje”. Ő a déli irány ura, jelzőszíne a zöld.
4. Ráfáél, aki gyógyítással és a teremtés rendezett működésének fenntartásával foglalkozik. A nevének jelentése: „Az Isten meggyógyít”. Ő a nyugati irány ura, jelzőszíne a piros.
5. Ráquél, aki a karmikus kapcsolatok nyilvántartásáért és elrendezéséért felel. A nevének jelentése: „Az Isten bosszúja”. Ő a zenit, a felfelé vezető irány ura, jelzőszíne a fehér.
Ha mai fogalmaink szerint akarjuk meghatározni az öt arkangyal által betöltött hivatali pozíciókat, akkor azt mondhatjuk, hogy Mikáél a hadsereg vezetője, Uriél a könyvtár és nyilvántartási rendszer vezetője, Gábriél a rendőrség vezetője, Ráfáél az egészségügyi és karbantartó rendszer vezetője, míg Ráquél a bíróság vezetője. Köztük a Mindenható, mint legfőbb közjogi méltóság (élnök) végzi az összehangolást és hozza a legfontosabb döntéseket.
3. AZ ANGYALOK OSZTÁLYOZÁSA
Az angyalokat a történelem során többféleképp osztályozták a vallástudósok, de általában a tevékenységük szerint kerültek besorolásra. Ezek mindegyike külön elnevezést is kapott, amik közül az ismertebbek a következők (amiről tudunk):
Szerafim: szeráfok (a seraph héber jelentése: égni). A nevüket magyarul szerán-nak kellene írni és mondani helyesen, ami szer-án: égi hely-et jelent (innen a szerinó: helyecske kifejezés).
Ők a helytartó istenségek, mint például a Napisten (hívják Napangyalnak vagy csillagdémonnak is), de nem azért „égnek”, mert a Napban, mint tűzforró csillagban lakoznak, hanem mert az Ő hullámterük az égbolt a számunkra. A térszeránok a legfelső (első osztályú) angyalcsoport, akik a legközelebb állnak az Istenhez, mivel közvetlenül Ő csinálta őket. Legfőbb feladatuk, hogy életben tartsák az alájuk rendelt teremtményeket a puszta létezésük által, mivel az ő forrásrendszerükre van felfűzve az élvonali időszálaival minden alattvaló az adott rendszerben (galaxis, csillagrendszer, bolygó). Valószínű (ezt nem tudjuk biztosan, de logikusnak tűnik), hogy a személynevük -él-re végződik.
Ofanim: ofanimok, azaz másodrangú angyalok (az ofanim héber jelentése: kerék). A nevüket magyarul korán-nak kellene írni és mondani helyesen, ami kör-án: égi kör-t jelent (pontosabban időhurkot).
Ők kötik össze az -él rangú angyalokat és az embereket, képzetesen szólva az eget és a földet. Ők olyan szeránok, akik az elsőosztályú istenségeket szolgálják és a feladatuknak megfelelő információ tartalommal és képességekkel (jogosultságokkal) bírnak. Főleg hírvivőként és diplomataként dolgoznak. A misztikusok szerint befolyásolják a csakráink működését, tehát vannak köztük gyógyítók is. Valószínű (ezt nem tudjuk biztosan, de logikusnak tűnik), hogy a nevük -iah-ra végződik.
Cherubim: kerubok. A nevük Babilóniából származhat, a karubu szóból, ami közbenjárót jelent és emberfejű szárnyas oroszlánként ábrázolták őket (lásd: Szfinx). A nevüket magyarul kerúr-nak (az „Úr körül álló”) vagy karúr-nak (az „Úr karja”) kellene írni és mondani helyesen.
Ők az Isten lovasai, akaratának közvetítői. A Bölcsesség angyalai és a Mennyek Küszöbének Őrei. Olyan szeránok, akik a helytartó istenségek közvetlen nullás másolatai és velük azonos információ tartalommal és képességekkel bírnak. Ők a mennyek küszöbének (az Aranyvárosba vezető térablakoknak) és az egyes dimenzióközi átjáróknak az őrei is. Minden helytartónak vannak kerubjai, akik egyrészt a testőrei, másrészt a hivatalos képviselői (avatárjai), amolyan dublőrei (mint Jézus). Így aki lát egy kerubot, az gyakorlatilag a helytartót (és végső soron a Mindenhatót) látja (teofánia).
Elohim: elohimok (a héber jelentése: egy női minőséget hat férfi minőség vesz körbe). A nevüket magyarul élok-nak (az „Élet oka”) vagy élők-nek kellene írni és mondani helyesen.
Ők a hazavezető angyalok, akik a holtak lelkét átviszik a túlvilágra (lásd: Kharón). Ma inkább úgy nevezzük őket, hogy a születés és halál angyalai (élet és halál urai). Olyan szeránok, akik az emberekre és más teremtményekre (állatokra, növényekre) felügyelnek, mint szellemi vezetők és őrangyalok. Ők terelik vissza a testükből elkalandozott lelkeket is, illetve a világhónapok végén összeszedik a köztes létben (asztráltérben) megrekedt kóborló lelkeket és ítéletre viszik őket (a karmikus bíróság elé). A nevük héber jelentése egyben a szerinó időhurok szerkezetére is utal (hat tachion forráshely kering egy szívpont körül).
Quiddisin: kviddiszinek (a quiddisin héber jelentése: szent). A nevüket magyarul kvintiszín-nek (ötszínű) kellene írni és mondani helyesen, ami fizikailag a belőlük áradó öt téresszenciára utal.
Ők olyan szeránok, akiknek a misztikusok szerint az Isten dicsőítése a feladatuk, így folyton azt kiabálják, hogy: Szent, szent! Fizikailag másodlagos megtartó erőként működnek és feladatuk a helytartók által keltett lokális téridő póterősítése (létben tartani a helyet). Erre azért van szükség, hogy a puszta létezésükkel kiegyenlítsék az esetleges téringadozásokat, amik a helytartó szeránjának mozgása, térugrása vagy deformációja során (rendszeresen) keletkeznek. Egyben meggátolják a különféle téranomáliák teremtményekre gyakorolt káros hatásait a felügyelt rendszerekben. A 4D-s Földet például nyolc ilyen kvintiszín veszi körül, a 3D-s Földet pedig hat. Ők az űrben lebegnek, stacionárius pályamagasságon a bolygó körül, egy oktaéder csúcspontjain elhelyezkedve. Kettő a sarkoknál, négy az egyenlítő körül: Kolumbia, Gabon, Szingapúr és a csendes-óceáni Jarvis-sziget fölött nagyjából.
Trón: trónok (a héber jelentése valószínűleg: székhely lehet, ezt nem tudjuk biztosan). A nevük magyarul is így használatos a trónszék szavunkban (a király helye).
Ők az Isten szellemi törvényeinek képviselői. Olyan szeránok, akik a teremtmények életét szabályozó szellemi törvényeket képviselik és a vitás, fontos ügyekben döntenek (jogászok és döntőbírók). A misztikusok lélekbírónak is hívják őket. Közülük a legismertebb Metatron (a héber jelentése: az Ábrázat Hercege), az egyetlen angyal, akinek neve nem -él-re vagy -iah-ra végződik, mivel eredetileg ember volt, a bibliai Henoch (magyarul Énok), aki rendkívüli életútja miatt válhatott angyallá (kinevezték valaki helyére, ezért hívják meta-trónnak). Ő az Isten (egyik) íródeákja, az archívumkészítő, aki feljegyzi az életünk filmjét. Valójában egy lélekbíró, akinek hozzáférési joga van a Naprendszerben élő összes emberi lélek személyes akashájához, amit a Jupiter bolygó belsejében megbújó 4D-s isteni támaszponton őriznek.
Irin: irinek (a héber jelentése valószínűleg: mozgékonyat, mászkálót vagy erőst jelenthet, ezt nem tudjuk biztosan). A nevük magyarul az iringó szavunkban használatos, ami női név és az ördögszekér gyógynövény neve is egyben (ördögszekér: alvilágban keringő időhurok). A vidéken használatos igei alakja az iringálni, ami mászkálást, futkosást jelent (mivel az iringó főzete vizelethajtó hatású). Innen származik a latin irrigálás: megöntözés, kiöblítés, beöntést ad kifejezés is, ami a transzcendens Víz-zel való elárasztásra utal (aminek sodró ereje van).
Ők a mennyországot (Aranyvárost) őrző angyalok. Olyan szeránok, akik a helytartók és más fontos hivatalnokok (tanítómesterek, próféták, lélekcsoport vezetők) testőrei (amikor alászállnak az alvilágba). Biztonságiak és rendfenntartók, akik egyben határőrök is, vagyis elkapják a csillagrendszerből engedély nélkül szökni próbáló lelkeket vagy kitoloncolják az illegálisan bejövőket (parafelderítőket).
Amint az látható, az Isten ravasz volt, mert a különféle angyalok nevében eldugta a szerinó fizikai szerkezetének leírását is. Ezek a következők sorrendben: tachion tűzben égő, időhurka kerék alakú, közbenjáró és körbejáró (minden tachionja), hat forráshely kering egy szívpont körül, öt téresszenciát kelt, megtartó székhelyként szolgál és mozgékony erőként működik.
Kiegészítés: A nemtő szó, aminek jelentése: nemző, védőszellem, őrangyal vagy géniusz, valójában nem egy angyali csoportot jelöl, hanem általánosan így hívjuk az olyan angyalokat, akik nem élvonali feletteseink (az Életfán). Magyarul tehát nem tőle származunk, így valójában nem lehet sem nemző, sem géniusz, de védőszellem és őrangyal igen.
4. AZ ANGYALI HIERARCHIA
A kereszténységben az angyalokat kilenc rendbe sorolják (lásd: Dionüsziosz Areopagitész és Temesvári Pelbárt munkásságát), amik három csoportra oszlanak. A kilenc rend az Istentől lefelé haladva a következő, a tulajdonságainak és szerepének időfizikai jelentésével együtt.:
1. Szeráfok: A szeretet szellemei, az isteni szeretet hírnökei. A szeretet által teljes egységet alkotnak, vagyis nem különülnek el egymástól. Krisztus sok szentnek szeráfként jelent meg.
Ők a térszeránok, lokális megtartók, az Isten nullás másolatai. A szeretet szavunk az ezoterikus jelentése szerint nem egy szentimentális érzés, hanem a szerinó időhurkában körbe keringő tachionok önfenntartó tulajdonsága. Ennek lényege, hogy minden tachion a saját hullámterében (a szerben, azaz helyben) halad, amelyben önmagát látva, az első időellentmondás segítségével tartja fent (életben) magát. Innen ered az ér-zés szavunk, mert körbe ér a tachion. Ráadásul az időhurok belsejében a hullámtér szerkezete létrehoz egy szív alakú zónát (ez az Isten szíve), így valójában innen ered az a gondolat, hogy az érzések helye a szív. Ami igaz, csak nem biológiai értelemben.
2. Kerubok: Az összhang és harmónia szellemei. Az ő tevékenységük által lett a Káoszból a Kozmosz (rend, rendezettség). A kerubok segítségével hatja át az isteni rendező elv a létezést. Az égi világ rendjében, törvényszerűségeiben az ő tetteik nyilvánulnak meg.
Ők is megtartók és nullás másolatok, egyben végrehajtók is, akik szükség esetén „rendet raknak” a teremtésben. De nem a káoszból, hanem az őskáoszban lett a téridő, mint rendező erő, aminek forrásai a szerinók. Az isteni rendező elv ezek szerint a téridő spirálgömbi hullámterét jelenti, ami mindenhol jelen van a világegyetemben, azaz mindent áthat, mert mindenen áthatol és ez teszi lehetővé a teremtmények létezését. Az Isten tettei (mozgásai) pedig a hullámterének modulációján keresztül nyilvánulnak meg a teremtményei számára.
3. Trónok: Az akarat szellemei. Ők hatják át a létezést akarattal, mint az isteni akarat hírnökei. Két trón alkot egy teljes szellemi egységet, ezért kétarcú szárnyas lényekként ábrázolják őket.
Ők is lokális megtartók (trón: a király székhelye), akik az Isten akaratát képviselik az egyes helyeken (galaxisokban, naprendszerekben). A kétarcúságuk egyrészt arra utal, hogy urai a jó és rossz dolgoknak (teremtés és pusztítás), ugyanakkor fizikailag képesek diász szerinóként működni, két térhatost keltve felváltva. Az, hogy szárnyas lények, egyrészt utalás a szárnyaskerék ősi szimbólumára (szárnyaló, azaz repülő időhurok), másrészt jelzi, hogy hat végtagjuk van, ami a szerinó hat forráshelyét jelenti. A hat végtagot vagy 2 láb, 2 kar, 2 szárny vagy 6 szárny formájában szokták ábrázolni.
4. Uraságok: A bölcsesség szellemi lényei, az isteni tudás és bölcsesség hírnökei. Az emberiség nagy tanítómesterei tőlük kapják a bölcsességet.
Az isteni tudás és bölcsesség nem más, mint az istenek által az egész univerzumban működtetett akasha tartalma, vagyis a tapasztalat (információ). Ebben található a teremtéssel kapcsolatban minden tudás, amit csak felhalmozott idáig a létrendszer.
5. Erősségek: A mozgás szellemei. Az ő hatásuknak köszönhető, hogy minden mozog, rezeg, a legkisebb atomtól a legnagyobb galaxisig.
A mozgás és a deformáció oka az időhurok spirálgömbi hullámterének sodró hatása, amivel minden elért időforrást áthelyezget, meglökdös a modulációjának megfelelő ütemben, a taszítási vektorainak megfelelő irányokba. Ennek következménye az a komplex mozgás, amit az atomok rezgésének tekintünk.
6. Hatalmasságok: A forma szellemei. Minden forma mögött az ő hatásuk keresendő, beleértve az emberi formát is. A formák kialakítását hang segítségével végzik.
Mindennek ami létezik, formája, szerkezete van. A Hang ez esetben nem levegőben terjedő nyomáshullámot jelent, hanem a transzcendens időhullámok modulációját, ami információt hordoz a kibocsátó forrásrendszer alakjáról (in-formáció: alakzat-ban).
7. Archék: Fejedelemségek, a kor szellemei, akik egy korszakon (valószínűleg platóni világhónapon) keresztül vezetik az emberiséget, és hatnak a Földre és az ember fizikai testére.
Az alsó csoportba tartozó három rend angyalai az alárendeltek ügyeivel foglalkoznak, vagyis a teremtmények felügyeletét végzik. Az archék ennek megfelelően egy bolygó egész népességét és ügyeit irányítják (emberek, állatok, növények, élettelen anyagok).
8. Arkangyalok: A népek szellemei, akik a rájuk bízott nép királyával és szellemi vezetőivel vannak kapcsolatban és közvetítik feléjük az isteni szándékot.
A misztikusok szerint a Földön élő népek jelenleg tizenkét csoportba vannak besorolva, amelyek mindegyikét egy arkangyal vezeti. Az egyes csoportokba tartozó lelkeket a látók a színük alapján tudják megkülönböztetni, ami nem optikai szín (a fény és anyag kölcsönhatása), hanem transzcendens szín (a lélek részecske hullámterén megfigyelhető egyedi moduláció). Ettől függetlenül azonban minden lélek részecskének van optikai színe is, mivel a ráeső fényt visszaveri a felszíne, de ez a megvilágítástól függ.
9. Angyalok: Őrangyalok, akik az egyes ember vezetéséért, támogatásáért felelnek a születésétől a haláláig.
Ők nem egyszerűen őrangyalok, hanem egyben szellemi vezetők, tanítók, társalkodók, segítők is. És nem csak az egyes emberekért felelnek, hanem szükség esetén kisebb-nagyobb csoportokért is (családok, baráti társaságok, munkahelyi kapcsolatok, stb).
A misztikus irodalomban az angyalok osztályozása erejük és feladatkörük szerint Uralmakra, Hercegségekre, Hatalmakra és Birodalmakra tagolódik. Fizikailag ez a következő kozmikus képződmények feletti irányításnak felel meg: a Birodalom egy galaxist jelent (Tejútrendszer helytartója), a Hatalom egy csillagrendszert (Héliosz Napisten), a Hercegség egy bolygót (Gaia Földanya), az Uralom egy holdat (Szeléné holdistennő).
A körülményektől függően az uralmak egyben olyan angyalok is lehetnek, akik bizonyos feladatokra vannak kijelölve és konkrét tevékenységeket végeznek. Például a holdakra felügyelnek vagy uralnak egy bolygón bizonyos természeti jelenségeket (szelet, esőt, vulkánokat, növényeket, állatokat, stb.). A hercegségek az egyes bolygók, bolygórendszerek (mint pl. a Jupiter holdrendszere), melyek vezető istenségét bolygószeránnak nevezzük. A hatalmak megfelelnek a földi királyságoknak és székhelyük az adott csillagrendszer főcsillagának belsejében található (nálunk Aranyvárosnak hívják). A több csillagból álló rendszerek társult hatalomként működnek, mint egy államszövetség. Kozmitóriumuk (űrfelségterületük) határa a heliopauzáig (térbúráig) terjed. A birodalmak az egyes galaxisok halójának határáig terjednek és szintén társulhatnak kisebb-nagyobb közeli társaikkal (galaxishalmazok).
A legfelsőbb szintet egy világegyetemen belül a párhuzamos univerzumok jelentik, melyeket az arkangyalok irányítanak. Az istenektől kapott tájékoztatás szerint minden térszeletnek három közigazgatási központja is van, mivel az univerzum hatalmas méretei miatt nem lehet egyben kezelni az egészet. Ezt a három főhatalmi központot tekinthetjük az adott triszmegisztosz arkangyal triumvirátusának is.
5. A HIERARCHIA MŰKÖDÉSE
Az arkangyalok és alárendelt hierarchiájuk működését az emberi társadalom hasonló rendszereinek vizsgálatán keresztül érthetjük meg a legkönnyebben. Ennek megfelelően a hadsereg dolga lebontani a teremtésre nézve rossz dolgokat (démonok, külső támadók). A rendőrség védi a vezetőket (testőrség) és fenntartja a belső rendet, ellenőrzi a közlekedést (határőrség a csillagrendszerek és dimenzióvilágok között). A nyilvántartók (eseménykövetők) minden történést rögzítenek és naprakész adatbázist szolgáltatnak a hozzáférési engedéllyel rendelkező adminisztrátoroknak és egyéb felhasználóknak. Az ő munkakörükben egyesülnek a könyvtárak, múzeumok, iskolák, különféle nyilvántartások, valamint a statisztikai hivatal és a posta feladatkörei. Az egészségügyiek (gyógyítók) karbantartják a teremtést fizikailag (az Életfát), kijavítják a sérüléseket (időszál átfűzés), pótolják a veszteségeket (annihilálódott rendszerek újrakeltése) és rendbe hozzák a műszaki hibákat (programozási feladatok). A bíróság intézi az istenek, angyalok és egyéb teremtmények közti vitás ügyeket (döntési jogkör), a karma uraként ítélkezik az alárendeltek fölött (bűnügyekben), és segít minél igazságosabb törvényeket alkotni az egyes közösségek számára (diplomácia, etikett, polgári jog). Egyben a precedens értékű problémákkal (új bűnökkel) is próbál megküzdeni, folyamatosan bővítve a jogtárat.
A teremtés skálafüggetlen (önhasonló) szerkezete miatt a lokális mindenhatók (helytartók) is rendelkeznek saját arkangyalokkal, akik a helyi ügyek intézését végzik. Elvileg (fizikailag) az angyali hierarchia tetszőleges szintű lehet, a gyakorlatban azonban az angyalok többsége csak első, másod vagy harmadosztályú leszármazottja a Mindenhatónak. A kereszténységben éppen ezért sorolják a kilenc angyali rendet három fő csoportba az középkor óta (lásd: később).
Az angyalok a szellemük alapján két fő csoportba sorolhatók. Egyesek közülük nullás másolatok, azaz szoftveresen azonosak a szülő mindenhatójukkal a születésük pillanatától kezdve (nulla különbség van köztük és az alkotójuk között). Ezekre mondják azt a keresztények, hogy „malaszttal teljes” (malaszt: isteni kegyelem). Nekik nincs saját, individuális szellemi evolúciójuk, tehát teljes tudással és bölcsességgel rendelkeznek az univerzumról (nem gyerekként kezdik). Állandó információs kapcsolatban vannak a mindenhatójuk információs halmazával, ezért hívják őket a hinduk avatároknak (megtestesüléseknek), amennyiben néha a földre reinkarnálódnak. Olyanok, mintha a felettesük hardveres és szoftveres klónjai (teljesen pontos másolatai) lennének. Mindegyik arkangyali lélek szükség estén képes megháromszorozni magát hardveresen a térszorzáshoz hasonló trilokációs módszerrel, ezért hívjuk őket triszmegisztoszoknak is (háromszorosan bölcsek).
A másik csoportba tartoznak az individuális másolatok, akik szoftveresen épp úgy különböznek a szülő mindenhatójuktól a születésüktől kezdve, mint az emberi, állati és növényi lelkek. Ők a klasszikus értelemben vett angyalok, akik az önálló információs halmazuk miatt részlegesen szabad akarattal rendelkeznek és saját szellemi evolúciójuk van (ők is tapasztalatlan gyerekként kezdik az életüket). A hinduk félisteneknek vagy istenségeknek is nevezik őket. A szülőjük (felettesük) korlátozott képességekkel, tudással és jogkörrel ruházza fel őket, így csak meghatározott feladatokat végezhetnek. Ezen feladatok mindig az aktuális teremtési körülményektől függenek, vagyis szükség esetén az angyalok munkahelyet válthatnak, illetve előléptethetik vagy lefokozhatják őket. Az angyalok hivatali rendszerét nevezzük isteni vagy angyali hierarchiának.
6. AZ ANGYALOK MEGJELENÉSE
Az angyalok képi ábrázolása az i. sz. III. századtól követhető nyomon a keresztény művészetben. Eleinte férfialakban jelentek meg, szép termetű, ragyogó ruhájú emberként, antik római viseletbe öltözve (tunica, pallium) és szárny nélküliek voltak (ahogy a Bibliában írják). A bizánci művészetben gyakran ábrázolták őket udvari öltözetben, ünnepélyes, szigorú alakként, mint Krisztus és Mária kísérőit. Állandó attribútumaik a dicsfény (glória) mellett a IV. század végétől kezdve a szárnyak lettek.
A keresztény művészetben gyakorlatilag a szárnyakról lehet felismerni a különféle földöntúli lényeket, mennyeieket és pokolbelieket egyaránt. Kivételt képeznek ez alól a reneszánsz és barokk kori ábrázolások, melyek újra emberszerűnek mutatják őket. Hagyományosan a mennyei angyaloknak hattyú, a pokolbelieknek denevérszárnyuk van. A szárny a repülés képességét, vagyis a földhöz kötöttségtől való mentességet jelképezi esetükben (égi lények). A bizánci művészetben a Trónok és Uralmak jelölésére alakultak ki a szárnyas kerekek (ókori hatásra), aminek továbbfejlődése eredményezte a test nélküli, szárnyas angyalfejek megjelenését.
Az angyalok ruházata általában fehér vagy fénylő (arany, ezüst) színű, ami összhangban van a bibliai leírásokkal. Többnyire liturgikus öltözetben, diakónusként jelennek meg. Ha vörös ruhában vagy vörös háttér előtt láthatók, az az égi szférához való tartozásukra utal, míg a kék szín a levegőt, vagyis a bűnös, földi szférát jelképezi. A bíborszínű ruha a mennyei udvartartás tagjának mutatja az angyalokat. Emellett előfordulnak ruhátlan angyalok is, főleg gyermekek képében.
A középkorban az angyalok fiatalosan szépek, ideális megjelenésűek voltak, és nem csupán férfiként, hanem gyermekként és lányként is ábrázolták őket. A gyermekangyalok, puttók népszerűsége Itáliában az antik Ámor szobroknak köszönhető.
Az igazlátók számára a születés és gyógyítás angyalai fehér ruhában jelennek meg, szárnyakkal vagy anélkül, míg a halál angyalai teljes feketében járnak. Rangjukat és feladataikat a ruhájuk díszítése, színezése, valamint a szárnyuk mérete és a fejükön viselt pántjuk mutatja.
7. A FÖLDI ANGYALOK
A Földön jelenleg élő emberek lelke 12 lélekcsoportba tartozik a közösségi kommunikációs felfűzése szerint, amiket 12 arkangyal vezet. Ezen csoportok mindegyike saját azonosító színnel rendelkezik, amiben világítanak az adott lelkek egy látó számára. Eme színek 4D-sek, tehát vannak köztük a 3D-ben nem láthatóak is (infravörös, ultraibolya spektrumba esők).
A lelkek élvonali felfűzése ettől teljesen különböző, de erről nem rendelkezünk információkkal. Az élvonali felfűzés a teremtőjéhez köti az adott lelket, a kommunikációs felfűzés művonala pedig mindig ahhoz a lokális közösséghez, amelyikhez tartozik (ideiglenesen) az illető. Így ha egy másik csillagrendszerből vagy galaxisból vagy párhuzamos térszeletből ide akar reinkarnálódni valaki, a fenntartók átfűzik a lelkét a befogadó helyi arkangyalra. Hasonló ez a dolog, mint a származás és az állampolgárság viszonya. Az egyik születésünktől fogva adott, a másik választható és megváltoztatható. A felfűzési rendszerrel az időszálak szerkezetét és az Életfát bemutató időfizikai publikációk foglalkoznak részletesen.
A zsidó misztikából ismerjük azon 72 lokális arkangyal nevét, valamint a hozzájuk kapcsolódó asztrológiai és számmisztikai tudást, akik Gaia földanya istennő alárendeltjeiként a Föld bolygó ügyeiért felelnek. Ezen arkangyalok alapvetően két csoportra oszthatók attól függően, hogyan végződik a nevük. Az -él végződés azt jelenti, hogy mint élőlények egyrészt élenjáró vezetői a teremtésnek, másrészt hozzájuk vezetnek a teremtményeket életben tartó élvonali időszálak. Ők 40-en vannak (ebből 12-en felettesei az emberi lényeknek, 28-an pedig a bolygóra ügyelnek), s bár az angyaloknak nincs nemük (ami a biológiai testekre jellemző tulajdonság), mégis gyakorta úgy emlegetik őket, mint férfi angyalokat. Ezt a képzetet az okozza, hogy az élvonali időszálakat az Isten tachionjai keltik, akik a Teremtő Atya másolatai. Az -iah végződés pedig azt jelenti, hogy ezek az angyalok oldalági létezők az Életfán, tehát nem működnek élvonali megtartókként. Ők 32-en vannak és megkülönböztetésül női angyalként emlegetik őket, bár természetesen nem a Teremtő Anya másolatai, és nem is balos csavarodású antiszerinók.
A 72 arkangyalt több lépésben keltik magukból a helytartók. Először csinálnak 4 arkangyalt, akik megháromszorozzák magukat. Ez a 12 arkangyal megduplázódik (az 24), majd ismét megháromszorozódnak (72). Azt nem tudjuk, miért pont ennyien vannak, illetve ebből miért pont 40 arkangyal lesz élvonali, de nyilván fizikai okai lehetnek a dolognak. Ha eljutunk odáig, hogy pontosan tudjuk majd számítógépen modellezni a térszerán időhurok rendszerét, akkor remélhetőleg kiderül a megfejtés.
A 72 arkangyal neve sorban, ahogy egymás után következnek a Föld bolygó körüli területi beosztásuk szerint: Vahuiah, Yeliel, Sitael, Elemiah, Mahasiah, Lelahel, Achaiah, Kahetel, Aziel, Aladiah, Lauviah, Hahaiah, Jezalel, Mebahel, Hariel, Hakamiah, Lanoiah, Kaliel, Leuviah, Pahaliah, Nelekael, Jeiaiel, Melahel, Hahuiah, Nithaiah, Haaiah, Jerathel, Seeiah, Reiiel, Omael, Lekabel, Vasariah, Jehuiah, Lehahiah, Kevakiah, Menadel, Aniel, Haamiah, Rehael, Jeiazel, Hahahel, Mikael, Veubiah, Jelahiah, Sealiah, Ariel, Asaliah, Mihael, Vehuel, Daniel, Hahasiah, Imamiah, Nanael, Nithael, Mebaiah, Poiel, Nemamiah, Jeialel, Harahel, Mizrael, Umabel, Hahhel, Anianuel, Mehiel, Damabiah, Manakel, Eiaiel, Habuiah, Rochel, Yabamiah, Haiel, Mumiah.
Ha megnézzük, hogy a nevek kezdőbetűi hogyan oszlanak meg, akkor sajnos nem bukkanunk olyan szabályszerűségre, ami alapján megállapíthatók a keletkezésükkel kapcsolatos szabályok.: A: 7 db, D: 2 db, E: 1 db, H: 12 db, I: 1 db, J: 7 db, K: 3 db, L: 6 db, M: 11 db, N: 5 db, O: 1 db, P: 2 db, R: 3 db, S: 3 db, U: 1 db, V: 4 db. Y: 2 db.
Ha csoportosítjuk a neveket a szótagok száma szerint, akkor a következőt kapjuk.:
2 szótagúak: Hahhel, Rochel. Összesen: 2 db.
3 szótagúak: Yeliel, Sitael, Lelahel, Kahetel, Aziel, Jezalel, Mebahel, Hariel, Kaliel, Melahel, Jerathel, Omael, Lekabel, Menadel, Aniel, Rehael, Hahahel, Mikael, Ariel, Mihael, Vehuel, Daniel, Nanael, Nithael, Poiel, Mehiel, Manakel, Haiel, Mumiah, Harahel, Mizrael, Umabel. Összesen: 32 db.
4 szótagúak: Vahuiah, Elemiah, Mahasiah, Achaiah, Aladiah, Lauviah, Hahaiah, Hakamiah, Lanoiah, Leuviah, Pahaliah, Nelekael, Hahuiah, Nithaiah, Haaiah, Seeiah, Reiiel, Vasariah, Jehuiah, Lehahiah, Kevakiah, Haamiah, Jeiazel, Veubiah, Jelahiah, Sealiah, Asaliah, Hahasiah, Imamiah, Mebaiah, Nemamiah, Jeialel, Damabiah, Habuiah, Yabamiah. Összesen: 35 db.
5 szótagúak: Jeiaiel, Anianuel, Eiaiel. Összesen: 3 db.
2 szótagúak: Hahhel, Rochel. Összesen: 2 db.
3 szótagúak: Yeliel, Sitael, Lelahel, Kahetel, Aziel, Jezalel, Mebahel, Hariel, Kaliel, Melahel, Jerathel, Omael, Lekabel, Menadel, Aniel, Rehael, Hahahel, Mikael, Ariel, Mihael, Vehuel, Daniel, Nanael, Nithael, Poiel, Mehiel, Manakel, Haiel, Mumiah, Harahel, Mizrael, Umabel. Összesen: 32 db.
4 szótagúak: Vahuiah, Elemiah, Mahasiah, Achaiah, Aladiah, Lauviah, Hahaiah, Hakamiah, Lanoiah, Leuviah, Pahaliah, Nelekael, Hahuiah, Nithaiah, Haaiah, Seeiah, Reiiel, Vasariah, Jehuiah, Lehahiah, Kevakiah, Haamiah, Jeiazel, Veubiah, Jelahiah, Sealiah, Asaliah, Hahasiah, Imamiah, Mebaiah, Nemamiah, Jeialel, Damabiah, Habuiah, Yabamiah. Összesen: 35 db.
5 szótagúak: Jeiaiel, Anianuel, Eiaiel. Összesen: 3 db.
Egyes misztikusok szerint az angyalok nevei több esetben hibásan lettek megadva és ezért többféle módosítást eszközöltek a listán. Ami a mi számunkra logikusnak tűnik az, hogy az -él végű nevek valószínűleg mind három szótagból (magánhangzó) állnak, míg az -iah végűek négy szótagosak (tehát az előtag minden esetben két szótagos). Ennek alapján összeállítottuk a saját javításunkat:
3 szótagúak: Yeliel, Sitael, Lelahel, Kahetel, Aziel, Jezalel, Mebahel, Hariel, Kaliel, Melahel, Jerathel, Omael, Lekabel, Menadel, Aniel, Rehael, Hahahel, Mikael, Ariel, Mihael, Vehuel, Daniel, Nanael, Nithael, Poiel, Mehiel, Manakel, Haiel, Jejazel, Harahel, Mizrael, Umabel, Nelkael, Reyiel, Jejalel, Jijael, Anael, Eyael, Hahiel, Rochiel. Összesen: 40 db.
4 szótagúak: Vahuiah, Elemiah, Mahasiah, Achaiah, Aladiah, Lauviah, Hahaiah, Hakamiah, Lanoiah, Leuviah, Pahaliah, Hahuiah, Nithaiah, Haaiah, Seeiah, Vasariah, Jehuiah, Lehahiah, Kevakiah, Haamiah, Veubiah, Jelahiah, Sealiah, Asaliah, Hahasiah, Imamiah, Mebaiah, Nemamiah, Damabiah, Habuiah, Yabamiah, Meumiah. Összesen: 32 db.
3 szótagúak: Yeliel, Sitael, Lelahel, Kahetel, Aziel, Jezalel, Mebahel, Hariel, Kaliel, Melahel, Jerathel, Omael, Lekabel, Menadel, Aniel, Rehael, Hahahel, Mikael, Ariel, Mihael, Vehuel, Daniel, Nanael, Nithael, Poiel, Mehiel, Manakel, Haiel, Jejazel, Harahel, Mizrael, Umabel, Nelkael, Reyiel, Jejalel, Jijael, Anael, Eyael, Hahiel, Rochiel. Összesen: 40 db.
4 szótagúak: Vahuiah, Elemiah, Mahasiah, Achaiah, Aladiah, Lauviah, Hahaiah, Hakamiah, Lanoiah, Leuviah, Pahaliah, Hahuiah, Nithaiah, Haaiah, Seeiah, Vasariah, Jehuiah, Lehahiah, Kevakiah, Haamiah, Veubiah, Jelahiah, Sealiah, Asaliah, Hahasiah, Imamiah, Mebaiah, Nemamiah, Damabiah, Habuiah, Yabamiah, Meumiah. Összesen: 32 db.
Ezen listát megvizsgálva azt látjuk, hogy 10 féle magánhangzósor szerepel az -él végű szavakban (az e-t nem jelöljük): aa: 5 db, ae: 1 db, ai: 8 db, ea: 12 db, ei: 3 db, eu: 1 db, ia: 6 db, oa: 1 db, oi: 2 db, ua: 1 db. És 7 féle magánhangzósor szerepel az -iah végű szavakban (az ia-t nem jelöljük): aa: 13 db, ao: 1 db, au: 4 db, ea: 6 db, ee: 2 db, eu: 4 db, ia: 2 db. Szabályszerűség itt sem állapítható meg.
8. A SÁTÁN TÖRTÉNETE
A misztikus feljegyzések szerint az Isten első angyala: Sátánél volt a teremtés kezdetén. Az összes angyal vezetőjeként ő rendelkezett a legnagyobb hatalommal és tudással a Mindenható után, gyakorlatilag az Ő ellentétpárjaként. A nevük mássalhangzói talán ezért is azonosak: iSTeN és SáTáN. Amikor az Isten megteremtette az embereket, Sátánél nem volt hajlandó őket szolgálni, mivel primitívnek és alávalónak tartotta ezeket a teremtményeket. Így fellázadt a Mindenható szándéka ellen és az angyalok egy részét is sikerült maga mellé állítania. Végül nyíltan a hatalomra tört, próbálva magát megtenni legfőbb vezetőnek, aminek háború lett a vége az égi lények között.
A Mindenható Mikáél arkangyalt bízta meg a Mennyei Sereg vezetésével, hogy győzze le a lázadókat, de az első csatát Mikáél elvesztette. Az Isten ekkor a legnagyobb tudással és harci képességekkel ruházta fel hadvezérét, akinek a második csatában sikerült győzedelmeskednie. Az elfogott Sátánélt megfosztották a hercegi rangjától és nevének -él végződésétől, majd a Földre száműzték (a 3D-s alvilágba). Követőit, akiket azóta csak sátánoknak neveznek szintén ide küldték, így ez az ő felségterületük (a pokol).
A régebbi ószövetségi hagyomány szerint a Sátán valójában nem az Isten ellensége, hanem az Ő szolgálatában áll, mint az emberek vádlója az Isten ítélőszéke előtt (Zak 3,1; 1Krón 21,1; Zsolt 109,6). Ennek megfelelően bejáratos az Isten országába, ahol egyezséget, fogadást köt az Istennel az emberek lelkére (Jób 1,6-12). Az Isten ad némi mozgásteret a Sátán működésének és csak az anyagi világ feletti rendelkezést engedélyezi az ítélet napjáig.
Bár később sokan egybemosták a Sátán nevét Luciferrel, mégsem azonos a Fényhozóval, mivel a Sátán megmaradt angyalnak, a lelkének centrumában tehát szerinó egzisztál. Lucifer pedig a másik fajta fénylény, egy fotinó valójában. Természetesen egyikük sem azonos az ördöggel, ami az anyagi részecske (neutron) egyik kódneve volt régen a misztikában, sem egyéb isteni személyekkel (pl. Belzebub, Hadész).
A Földön jelenleg működő sátánista egyházak és szekták számára a Sátán, mint az isteni rend ellen lázadó lény az individualitás, önzés, gonoszság és minden rossz megtestesítője, akit szeretnének egyenrangúnak tekinteni az Istennel. Erre a leegyszerűsített jó-rossz világképre épülnek az újabb kori dualista filozófiák, pedig hajdanán a dualizmus a teremtés azon kettős tulajdonságára utalt, miszerint a teremtmények a jobbos forgású Atya és a balos forgású Anya okforrásokból keletkeztek. A két forgásiránynak önmagában természetesen semmi köze holmi jóhoz és rosszhoz, ezt a sztereotípiát csak később ragasztották rá a hozzá nem értők a létezés két fő princípiumára.
Tehát fizikailag a Mindenható Isten ellentétpárja nem a Sátán, hanem az Antimindenható Isten lenne (ha volna ilyen), a Krisztus (Megváltó) ellentéte pedig az Antikrisztus (Antimegváltó). Ennek megfelelően Siva ellentéte Káli, Ádám ellenpárja pedig Lilith. Az antirendszerek fizikailag hasonlók a mi rendszereinkhez, csak időhurkaik ellenkezőleg csavarodnak. Az antirendszerek tértükrözéssel (n+1D-s elforgatással) hozhatók létre, hullámterük a taszítási vektorok iránya miatt kölcsönösen lebontó hatású a normál rendszerek időhurkaira. Így az antirendszerek elleni egyetlen védekezés a távolságtartás.
A www.churchofsatan.com oldalon látható képek jól mutatják a Sátán fizikai tulajdonságait. A baphometnek nevezett kecskebak ábra a csúcsára állított pentagrammával azt jelzi, hogy a Sátán is egy szerinó. A köré rajzolt ék alakú jelek valójában a rendszerének forgásirányát mutató nyilak. Ebből látszik, hogy az ő forrásrendszere is jobbra csavarodik. A hexagrammába rajzolt változat nem a tachion forrásokat, hanem a forráshelyeket szemlélteti az időhurkában. A kecskebak fején, a szarvak közt lobogó gyertya világos utalás a tachion tűzre. A lapos fémflaskán látható pentagramma természetesen jobbra csavarodik, a szalagológiai szabályoknak megfelelően, míg a belehelyezett lecsapó villám mutatja, hogy egy alászálló (lebuktatott) égi erőről (energiakvantumról) van szó.
A kecskeszarvak közé helyezett gyertya a pentagrammával együtt régi szimbóluma a boszorkányoknak is, akik az ősi teremtésfilozófiai tanok eltorzult és mágiaorientált változatának mai képviselői. Eredetileg a Bölcsek gyülekezete nevű misztikus beduin szekta emblémája volt, amit a VI. században alapított egy Abu el-Atahijja (magyarul: Atya élő-Atyafia) nevű költő, aki az aniza (kecske) törzsből származott (ami a rejtett jelentése szerint: an-isa: égi Isten). Az embléma tehát a törzs spirituális mesterének fejéből áradó világosságot volt hivatva jelképezni.
http://esemenyhorizont.uw.hu/2008/ezoter/angyal.html
8. A SÁTÁN TÖRTÉNETE
A misztikus feljegyzések szerint az Isten első angyala: Sátánél volt a teremtés kezdetén. Az összes angyal vezetőjeként ő rendelkezett a legnagyobb hatalommal és tudással a Mindenható után, gyakorlatilag az Ő ellentétpárjaként. A nevük mássalhangzói talán ezért is azonosak: iSTeN és SáTáN. Amikor az Isten megteremtette az embereket, Sátánél nem volt hajlandó őket szolgálni, mivel primitívnek és alávalónak tartotta ezeket a teremtményeket. Így fellázadt a Mindenható szándéka ellen és az angyalok egy részét is sikerült maga mellé állítania. Végül nyíltan a hatalomra tört, próbálva magát megtenni legfőbb vezetőnek, aminek háború lett a vége az égi lények között.
A Mindenható Mikáél arkangyalt bízta meg a Mennyei Sereg vezetésével, hogy győzze le a lázadókat, de az első csatát Mikáél elvesztette. Az Isten ekkor a legnagyobb tudással és harci képességekkel ruházta fel hadvezérét, akinek a második csatában sikerült győzedelmeskednie. Az elfogott Sátánélt megfosztották a hercegi rangjától és nevének -él végződésétől, majd a Földre száműzték (a 3D-s alvilágba). Követőit, akiket azóta csak sátánoknak neveznek szintén ide küldték, így ez az ő felségterületük (a pokol).
A régebbi ószövetségi hagyomány szerint a Sátán valójában nem az Isten ellensége, hanem az Ő szolgálatában áll, mint az emberek vádlója az Isten ítélőszéke előtt (Zak 3,1; 1Krón 21,1; Zsolt 109,6). Ennek megfelelően bejáratos az Isten országába, ahol egyezséget, fogadást köt az Istennel az emberek lelkére (Jób 1,6-12). Az Isten ad némi mozgásteret a Sátán működésének és csak az anyagi világ feletti rendelkezést engedélyezi az ítélet napjáig.
Bár később sokan egybemosták a Sátán nevét Luciferrel, mégsem azonos a Fényhozóval, mivel a Sátán megmaradt angyalnak, a lelkének centrumában tehát szerinó egzisztál. Lucifer pedig a másik fajta fénylény, egy fotinó valójában. Természetesen egyikük sem azonos az ördöggel, ami az anyagi részecske (neutron) egyik kódneve volt régen a misztikában, sem egyéb isteni személyekkel (pl. Belzebub, Hadész).
A Földön jelenleg működő sátánista egyházak és szekták számára a Sátán, mint az isteni rend ellen lázadó lény az individualitás, önzés, gonoszság és minden rossz megtestesítője, akit szeretnének egyenrangúnak tekinteni az Istennel. Erre a leegyszerűsített jó-rossz világképre épülnek az újabb kori dualista filozófiák, pedig hajdanán a dualizmus a teremtés azon kettős tulajdonságára utalt, miszerint a teremtmények a jobbos forgású Atya és a balos forgású Anya okforrásokból keletkeztek. A két forgásiránynak önmagában természetesen semmi köze holmi jóhoz és rosszhoz, ezt a sztereotípiát csak később ragasztották rá a hozzá nem értők a létezés két fő princípiumára.
Tehát fizikailag a Mindenható Isten ellentétpárja nem a Sátán, hanem az Antimindenható Isten lenne (ha volna ilyen), a Krisztus (Megváltó) ellentéte pedig az Antikrisztus (Antimegváltó). Ennek megfelelően Siva ellentéte Káli, Ádám ellenpárja pedig Lilith. Az antirendszerek fizikailag hasonlók a mi rendszereinkhez, csak időhurkaik ellenkezőleg csavarodnak. Az antirendszerek tértükrözéssel (n+1D-s elforgatással) hozhatók létre, hullámterük a taszítási vektorok iránya miatt kölcsönösen lebontó hatású a normál rendszerek időhurkaira. Így az antirendszerek elleni egyetlen védekezés a távolságtartás.
A www.churchofsatan.com oldalon látható képek jól mutatják a Sátán fizikai tulajdonságait. A baphometnek nevezett kecskebak ábra a csúcsára állított pentagrammával azt jelzi, hogy a Sátán is egy szerinó. A köré rajzolt ék alakú jelek valójában a rendszerének forgásirányát mutató nyilak. Ebből látszik, hogy az ő forrásrendszere is jobbra csavarodik. A hexagrammába rajzolt változat nem a tachion forrásokat, hanem a forráshelyeket szemlélteti az időhurkában. A kecskebak fején, a szarvak közt lobogó gyertya világos utalás a tachion tűzre. A lapos fémflaskán látható pentagramma természetesen jobbra csavarodik, a szalagológiai szabályoknak megfelelően, míg a belehelyezett lecsapó villám mutatja, hogy egy alászálló (lebuktatott) égi erőről (energiakvantumról) van szó.
A kecskeszarvak közé helyezett gyertya a pentagrammával együtt régi szimbóluma a boszorkányoknak is, akik az ősi teremtésfilozófiai tanok eltorzult és mágiaorientált változatának mai képviselői. Eredetileg a Bölcsek gyülekezete nevű misztikus beduin szekta emblémája volt, amit a VI. században alapított egy Abu el-Atahijja (magyarul: Atya élő-Atyafia) nevű költő, aki az aniza (kecske) törzsből származott (ami a rejtett jelentése szerint: an-isa: égi Isten). Az embléma tehát a törzs spirituális mesterének fejéből áradó világosságot volt hivatva jelképezni.
http://esemenyhorizont.uw.hu/2008/ezoter/angyal.html
Az üdvtörtént tanúsága szerint – kezdve a paradicsomi kiűzetéstől egészen a Jelenések Könyvében leírtakig – léteznek teremtett, tisztán szellemi lények, akiknek működése megtapasztalható az ember életében. Ennek ellenére, a történelem során sokan kételkedtek az angyalok létében, míg mások eltúlozták szerepüket. A zsidó szadduceusok tagadták az angyalok létét, a különféle gnosztikus irányzatok pedig eltúlozták jelentőségüket, ill. őket nem megillető tulajdonságokkal ruházták fel az angyalokat.
A legkomolyabb támadást az angeológiának (angyalokkal foglalkozó tannak) az újkori racionalista vallástudománytól kellett elszenvednie, amely a XVII. századtól kezdve a protestáns teológiában, majd fokozatosan másutt is egyre nagyobb teret nyert. Manapság, amikor a vallási párbeszéd idejét éljük, és azt hangoztatjuk, hogy a dialógus során azokat a teológiai szempontokat kell kiemelnünk, amelyek összekötnek bennünket, talán nem haszontalan azokat a tanításbeli különbségeket is vizsgálat tárgyává tenni, amelyek elválasztanak bennünket egymástól. Tesszük pedig ezt azért, mert hisszük, hogy valódi, hiteles párbeszéd csak akkor alakulhat ki, ha pontosan meghatározzuk önmagunkat, teológiai álláspontunkat, és egyértelműen meghúzzuk azt a határvonalat, melyen belül lehet és kell mozognunk.
Az angyalok „öregebbek”, mint az Ó- és Újszövetség
W. M. L. de Wette (+1849), a racionalista teológia egyik képviselője abból indul ki, hogy az angyalokkal kapcsolatos elképzelések igen ősiek, megtalálhatóak már az Ószövetség előtti idők vallási hagyományában is. Ebből pedig az következik – folytatja – hogy kérdésessé kell tennünk a bibliai angyalhit eredetiségét és kinyilatkoztatott jellegét. Az angyalhit eredetileg nem az izraelita vallási hagyományból származik, hanem az idegen eredetű mitológiákból, melyet nem lett volna szabad bevenni a keresztény dogmatikába. Ezt a nézetet vallja H. Sthepan is, aki szerint az angyalok a kereszténységet megelőző vallások örökségének tekintendőek.
Állítása szerint az egyik ilyen lehetséges forrás Egyiptom. Annyiban igazat adhatunk neki, hogy itt is előfordulnak „angyalok”, akik rendszerint valamely istenség követeiként szerepelnek; ők azonban sokkal inkább negatív személyek, akik leginkább szerencsétlenséget zúdítanak az ember fejére, és akik ellen – ezt elkerülendő – varázslással lehet védekezni. Ezek az „angyalok” nagyobbrészt alacsonyabb rendű istenségek, akik az alvilágban a halotti szellemeken uralkodnak és az emberiség rosszakarói. Léteznek jó akaratú szellemek is, bár ezek ritkák és csekély hatalommal bírnak. Egyiptomban tehát sokkal inkább beszélhetünk démonhitről, mint jó akaratú angyalokról. A hasonlóság csak felszínes, és közel sem elegendő annak az igazolására, hogy a Szentírás angeológiáját az egyiptomi „angeológiára” kellene visszavezetni.
Hasonló a helyzet Asszíriával és Babilonnal is, hiszen az angyalok itt is nagyrészt úgy jelennek meg, mint az emberre veszélyes természeti erők megszemélyesítői, akik az alvilág alakjaiként szerepelnek az istenek körében, az egyiptomi halotti szellemekhez hasonlóan. Itt is léteznek védő szellemek, de szintén sokkal kisebb számban és csekélyebb hatékonysággal.
A perzsa és a gnosztikus angyalok
Az angyalokról szóló hit vizsgálatakor a legnagyobb jelentőséget a perzsa vallásnak szokták tulajdonítani, azzal, hogy annak dualista (két ellentétes erőre épülő) világfelfogásában kell keresnünk a jó és a rossz, az Isten és az ördög bibliai ellentétének a hátterét. Egy platonikus indíttatású irat – „A világról” – szerint, Isten trónusát káprázatos udvar veszi körül szolgákkal és őrökkel. Később ezek az elképzelések hatottak a görög és a római mitológiára is, de nem csak az angeológiára és a démonológiára, hanem ezek istenbizonyításaira is.
Ezzel szemben az Ószövetségben nem lelhető fel a perzsa vallás dualizmusa, amely szerint a gonosz Ahriman isten, démonaival együtt, harcban áll a jó Ahura Mazdával. Ezért mondhatjuk azt, hogy a babiloni fogság előtti Szent Iratok angyal-tana és a perzsa vallás között nincs közvetlen kapcsolat. A babiloni fogságtól kezdve – főleg a végidő eseményeit tárgyaló apokaliptikus szövegekben – jelentős bővülés tapasztalható az angyalok világával kapcsolatban, amennyiben itt már az angyalok a tolmács, a próféta szerepét is betöltik, ill. népeket személyesítenek meg (Zak 1,7-6,5; Dán 7,9; 12,1).
A zsidó apokrifek angyalokról szóló tanítása pedig – a fogság után – már dualisztikus vonásokat is mutat. A (keresztény) gnoszticizmusra a túlburjánzó angyaltan a jellemző. Az angyalok száma rendkívül megszaporodik, és jelentős szerepet töltenek be a világ dualisztikus (Jó és Rossz küzdelmén alapuló) eredetének a magyarázatánál. Bár a gnoszticizmus angyal-tanára hatott a zsidó apokaliptikus irodalom, mégis, benne sokkal élesebben – egészen a végsőkig fokozva – jelennek meg az ellentétek. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy e két szélsőséges birodalom között létrejön egy harmadik is: olyan közvetítő lények, amelyek a teremtésben különböző feladatokat látnak el, hogy a „legfelsőbb isten” ne szennyezze be magát az anyagvilággal.
A teremtés feladatát az Eónok, a mennyei és a földi királyok végzik el a „legfelsőbb isten” helyett. A gnosztikusok szerint az angyalok az Istenből sugároznak ki, és nekik tulajdoníthatjuk az anyagi világot, ill. az ember testének megalkotását. Maguk a teremtő angyalok – a többi angyalhoz viszonyítva – sokkal alacsonyabb rendűek.
A gnosztikusok szerint Jézusnak csupán az anyagvilágot létrehozó angyalok fölé sikerült emelkednie. A gnoszticizmus a legrészletesebben a sötét angyalok tevékenységét írja le: Éva elcsábítását, és ezzel az emberiség bukását és visszazárását az anyagi világba „A világ keletkezéséről” c. gnosztikus mű a sötét angyaloknak tulajdonítja. Más apokrif iratok pedig arról számolnak be, hogyan viszik bűnbe a sötét angyalok az emberek leányait. De szó esik még az Archontonok kiűzetéséről is – a magasabb rendű Bölcsesség által –, akik kiűzetésük után alacsonyabb rendű ártó angyalokat hoztak létre, amelyek mágiával, valamint a bálványimádás és a tévtanok terjesztésével foglalkoztak. Végső soron, a gnosztikusok angeológiája – egy jelentősen megrövidített Krisztus-tannal összekapcsolva – azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy teljesen elnyeli és leértékeli az ortodox Krisztus-tant. Az angyalvilág e dualista felfogása azonban nincsen kapcsolatban az Ószövetség angyalképével. Ezért azt mondhatjuk, hogy az Ószövetség angeológiája nem vezethető le a fentebb megemlített vallástörténeti hatásokból, és a már tárgyalt vallástörténeti hatásokhoz képest nagyfokú önállósággal rendelkezik.
Az azonban vitathatatlan, hogy sok érintkezési pontot találunk, amelyek megértéséhez az Ószövetséget megelőző hitvilágot kell megvizsgálnunk. Valószínűleg nem tévedünk, ha az angyalok létébe vetett hitet egy – az Ószövetséget megelőző – ős-kinyilatkoztatásból származó igazságnak tekintjük.
http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=921:-az-angyalok-toertenete-1&catid=49:kultura&Itemid=72
Az „angyal” kifejezés a görög „angelos” szóból származik, melynek jelentése: „hírvivő”. Az angyalokat mindig is emberszerű lényeknek képzeltük, hatalmas szárnyakkal, glóriával, ragyogó fehér kisugárzással.
Azt is mondják, hogy az angyaloknak nincs fizikai életformájuk. Ők fényből és energiából álló lények. A Teremtő és az emberiség közötti összekötő kapocsként léteznek. Az angyalok eljönnek, ha hívjuk őket. Felvehetnek férfi vagy női alakot is. Elhozzák a feltétel nélküli szeretetet, vagy óvó üzeneteket közvetítenek, melyek megvédenek a kritikus időkben, illetve a spirituális átalakulás során.
Mindenfelé vannak angyali képek, jelenések körülöttünk: angyalos könyvek, naptárak, poszterek, s még sorolhatnánk. A vallási hovatartozástól függetlenül szinte mindenki ismeri és szereti az angyali ábrázolásokat.
Az angyalok tér által nem korlátozott, az emberi élettel nem összemérhető élettartamú, öntudatos, az embernél nagyobb tudású, de nem mindentudó élő valóságok.
Angyaltörténelem
Kultúránkban az angyali jelenések négy hullámát különíthetjük el.
1. atlantiszi idők
2. A bibliai időket, amelyekben pátriárkák, próféták, látóemberek találkoztak angyalokkal. A Biblia több mint 300 helyen említi őket.
3. A középkort, amikor szenteknek, látnokoknak jelentek meg és teológusok rendszerezték őket.
4. A 18. századtól napjainkig, amikor egyre több ember számol be angyalélményekről.
Atlantisz idején
Különböző nevek alatt Eurázsia minden kultúrája ismeri; megemlítik már őket az akkád, ugariti szövegek is. Az angyalok változatai az egyes mitológiákban küldönc, trónálló, védelmező, törvényvégrehajtó, lélekvezető szerepet töltöttek be, égitestek mozgatói voltak, csillagok és bolygók megszemélyesítői. A késő antik keresztény angelológia precízen rendszerezi őket. Erre az égi hierarchiára a későbbiekben részletesen is kitérünk.
Atlantisz első korszakában az angyalok szoros közelségben éltek az emberekkel. Az atlantisziak az ő irányításuk és felügyeletük alatt éltek, egy olyan bensőséges és meghitt kapcsolatban, amely Atlantisz felemelkedésének és virágzásának a kulcsa volt. Az angyaloktól, illetve Istentől való elfordulás lett végül az ”Arany Fény Birodalmá”-nak a veszte, Atlantisz második korszakában. Ekkor a „Mi”, illetve az „Ő” helyébe az „Én” lépett. A következmények: félelem és halál.
Az atlantiszi nyelv az angyallényeket az „ang-el” szóösszetétellel határozta meg. Ennek jelentése: életet adó isteni fény. Fény Isten fényéből, erő az Ő erejéből. Napjainkban talán így fogalmazhatnánk: fénylények, energialények, önálló tudattal rendelkező erők.
Atlantiszban 144 angyalnak volt kitüntetett helye; az ő szerepük meghatározó volt a kontinens életében. Közülük is kiemelkedik a 12 királyangyal, akik segítették, irányították és tanították a királyokat, és együttesen fáradoztak azon, hogy a birodalomban azok az alapelvek, amelyek a harmónia, jólét és virágzás zálogai voltak, maradéktalanul megvalósuljanak. E 12 angyalt nem nevükön, hanem feladatkörük alapján szólították.
A velük való kapcsolat, és az angyalokkal való, mély bensőséges kapcsolat – sok más ismerettel együtt – Atlantisz pusztulásával együtt elveszett, és sokáig rejtve maradt. Az angyalok ilyen szintű ismerete, a velük való meghitt kapcsolat, csak sok ezer év múlva, az esszénusok közösségében jelent meg újra. Az „Igazság Tanítója” – ahogyan az esszénusok nevezték alapító atyjukat – Istentől megkapta azt az ajándékot, hogy betekinthetett előző életeibe, és emlékezhetett mindarra a tudásra melynek egykoron birtokában volt. Az angyalok ismerete, szeretete így jelenhetett meg az esszénus közösségekben, felvirágoztatva azokat. Az esszénusok sokszor csodált, meg nem értett, különös képességei, a gyógyítások, bensőséges kapcsolat az állatokkal, növényekkel, a természet egészével, az angyalokkal való intenzív kapcsolat eredménye volt. A 12 királyangyalt ők is ismerték, és két csoportra osztották őket.
A következő hat angyalt a Föld Anyához rendelték:
Élet angyala
Öröm angyala
Nap angyala
Víz angyala
Föld angyala
Levegő angyala
Hatot pedig az Égi Atyához. Ezek:
Örökkévalóság angyala
Kreativitás (Munka) angyala
Szeretet angyala
Bölcsesség angyala
Harmónia angyala
Erő angyala
A hét 6 napjának reggelén a Föld Anya egy-egy angyalával meditáltak, esténként pedig az Égi Atya hat angyalának valamelyikével. A napi rítus része volt még a békeszertartás minden délben. Ehhez a béke angyalát hívták segítségül. Az esszénusok a béke hét különböző arculatát különböztették meg:
Béke a testtel
Béke az égi hatalommal
Béke a földi hatalommal
Béke a világegyetemmel
Béke az emberiséggel
Béke a hozzátartozókkal
Béke a lélekkel
Az a mód, ahogyan ők éltek az angyalokkal, ahogyan kommunikáltak velük, modern világunkban is elsajátítható, és talán az első, és egyben elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy világunkban újból béke és harmónia uralkodjon, hiszen ezek megteremtését nem kívül kell kezdenünk, hanem először önmagunkban. Ennek szükségessége talán ma még égetőbb, mint valaha.
Mint említettük, a keresztény angelológia az angyalokat hierarchiába sorolja. Vizsgáljuk meg ezt, egy kicsit részletesebben.
A régiek a bolygók száma szerint 7 égi rendbe, a szféráknak megfelelően 9 kórusba, és 3 triádba csoportosították őket.
Az első hármas Istent veszi körül, és neki hódol. A vörös szeráfokat úgy képzelték, mint akiknek csak a fejük látszik; hat szárnyuk van, kettővel az arcukat takarják Isten előtt, kettő a lábukat fedi, kettővel pedig lebegnek. Ez a hatágú csillagforma fennmaradt a reneszánsz puttóábrázolásokig. Nevükből adódóan nem csupán telve vannak a legtüzesebb szeretettel, hanem e tűzzel egyúttal lángra lobbantják az alattuk lévő angyalokat is.
A kerubok szfinxszerű, szárnyas lények. Nevüket a tudomány bőségéről és szellemük fényéről kapták. A keresztény művészetben a színük kék, vagy arany. Ők vigyázzák az éden kertjét, és négy oldalról isten trónusát. Velük azonos a négy apokaliptikus fenevad (majd később az evangélisták jelképei). Ezeknek ember, bika, oroszlán, és sas arca van, és az állatöv azon négy csillagképét jelképezték, amelyeket a bibliai időkben a naptári fordulópontok helyein tudtak.
A királyi székek, vagy trónok isten bizalmasai az isteni trón megtestesítői. Az isteni fenséget képviselik mindenfelé, amerre megfordulnak.
A második hierarchia kormányozza a csillagokat és az elemeket.
Az uradalmak Isten legmagasabb és korlátlan uralkodóerejét jelképezik, a világ igazgatására adott isteni parancsokat foganatosítják.
Az erők és erősségek képességeik által Isten végtelen hatalmát juttatják kifejezésre. Az isten által elrendelt feladatokat hajtják végre.
A hatalmasságok a Minden Dolgok Urának legfelsőbb bírói hatalmának és tekintélyének képviselői. Feladatuk, hogy az ellenséges hatalmakat féken tartsák, és az emberiségtől minden olyan akadályt távol tartsanak, amelyek az örök cél elérésében akadályozzák.
A harmadik hierarchiához tartoznak a hercegségek, az arkangyalok és az angyalok. E hármas hajtja végre közvetlenül a teremtett világban Isten parancsolatait és rendelkezéseit.
A hercegségek kiosztják az alsóbb angyaloknak az Istentől közvetlenül kapott parancsokat, és támogatják őket azok kivitelezésében.
Az arkangyalok és angyalok Isten küldöttei és követei, kiket különféle okokból a világba küld, és különböző helyek, illetve személyek védelmével megbíz. Az arkangyalokat nagyobb horderejű dolgokért rendeli ki, az angyalokat pedig a kisebb jelentőségűekért.
A biblia az angyalok fejedelmeinek nevezi a hét arkangyalt. Közülük a három legnépszerűbb neve személynév lett. Michael az ítélkező, lélekvezető, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezetője, a középkor harcias szentje. Attribútuma a kard és a mérleg. Gábriel a hírhozó, attribútuma a liliom, vagy a – Mercurius pálcájára emlékeztető - jogar.
Rafael a gyógyító, az őrangyalok vezetője. Név szerint az apokrif Tóbiás történetben jelenik meg. A zsidó hagyomány szerint hármójukat látta vendégül Ábrahám.
Az őrangyalok azok, akik valószínűleg a legközelebb állnak hozzánk. Ők azok, akik születésünktől a sírunkig elkísérnek, és azon fáradoznak, hogy az az életterv, amelyet születésünk előtt mi magunk határoztunk meg - mint újabb lépcsőt, mely a tökéletesség felé vezet – megvalósulhasson.
Ahogyan a természet egészét rend és változatosság hatja át, úgy az angyalok sokaságát is. Ahogyan nincs két egyforma fű, fa, virág, vagy emberi arc, úgy nincs két kegyben és szépségben egyforma angyal sem. Hozzá kell tennünk, hogy napjainkban az égi hierarchiát másként kell értelmeznünk. Az angyalok világában olyan fajta alá és fölérendeltségi viszony, mint amelyet mi alkottunk meg a saját világunkban, nem létezik. Sokféleségüket célszerűbb úgy szemlélnünk, mint feladataik felosztását, egy olyan rendszerben, amelynek mindegyik eleme egyformán fontos és nélkülözhetetlen.
Mit tehetünk, hogy életünknek újból aktív részesei legyenek, és részesülhessünk jótéteményeikből? Mindenek előtt tudatosítanunk kell magunkban jelenlétüket, és ki kell nyílnunk feléjük, beengedni őket a zajos, sokszor zűrzavaros, racionális életünkbe. Az ő erejük folyamatosan jelen van világunkban. A mi döntésünkön múlik, hogy élünk-e ezzel az erővel, és felhasználjuk-e a magunk és a világ jobbá tételéhez. A kapcsolatfelvétel mindannyiunk számára adott, hiszen nem igényel különleges – ha úgy tetszik – természetfeletti képességeket. A fejnek és a szívnek egyszerre kell igent mondania, hogy életünknek újból aktív részesei legyenek.
Egy biccentés, egy halk „igen, akarom” talán soha nem volt még az emberiség történetében annyira sürgető és életbevágó, mint a mi időnkben.
Bibliai idők
A biblia angyaljelenéseivel kapcsolatban meg kell említeni Maimonides véleményét, aki szerint az angyaljelenések látomások révén történtek, akkor is, amikor a szent iratok erről külön említést nem tettek. A legnevezetesebb angyaljelenések egyike az Ábrahámot meglátogató három angyal ... A zsidók pusztai bolyongásakor Isten vezérlő angyalt rendelt eléjük, akinek a kabalisták a nevét is megfejtették a malaki=küldött, Isten küldötte szó betűcseréjével Michaelként. A szent sátor szentek szentjének két kerub alakja hajolt védőn a szövetség ládájára ...
Énok könyve is nevén nevezi az angyalokat: Azázel volt a "hét" bukott angyalok vezére, míg a bolygók angyalai ilyen neveken szerepeltek: Uriel, a "Tartarosz fölé helyezett angyal", Rafael, "aki az emberek minden betegsége fölött uralkodik", Michael, "az Isten népe fölé helyezett angyal", Gábriel, "A Paradicsom őrzője", Ráguel, "aki bosszút áll a bukott angyalok világán", Fánuel, "aki a gonosz szellemeket távoltartja, hogy ne léphessenek a Szellemek Urához és ne vádolhassák a Földön élőket", és Istáriel, aki figyelmeztette Noét. Ez a konkrét angyalismeret a babiloni fogság után fellépő fordulat: miután a zsidóság az Egyistenhez már szorosan kötődött, megismerhette a közte és az ember közötti lényeket is.
Az Újtestamentumban Gábriel megjelenik Máriának, Józsefnek, Zakariásnak.
Pál az Ószövetségből ismert szeráfokon, kerubokon és közönséges angyalokon kívül még hat szellemi fokozatot sorol fel:
arkangyalok/arkhangeloi,
fejedelemségek/arkhai,
főhatóságok/exousiai,
erősségek/dynameis,
uraságok/kyriotetes ,
trónusok/thronoi.
Ezekből alakítják ki később az angyali karokat és rendeket, a középső régióban némi sorrendcserével a különböző renszerekben.
Középkor
A középkor teológusai aztán "rendet teremtenek" az égiek között. Pseudodyonisios reopagites (5.sz.), Szent Ambrus és Aquinói Tamás írásai alapján kialakulnak az angyalok rendjei és karai.
A keresztény szentek látomásai közül kimagaslik bingeni Hildegard finoman jellemzett nagylátomásai, Assisi Ferenc keresztet hozó szeráf élménye, Avilai Teréz szívét lándzsával átdöfő és Keresztes Szent Jánost börtönéből megszabadító angyalélménye.
Meg kell emlékeznünk egy másik hagyományról, a mohammedán vonulatról is. I.u. 613-ban Gábriel megjelent Mohammednek. Alakja betöltötte a fél eget, s a rémült prófétát fojtogatni kezdte a paranccsal: "Recitálj, recitálj!". Mindaddig kényszerítette, míg az első versek ki nem áradtak Mohammed torkán. Nem sok idő múlva Mohammed állította, hogy ördög által sugallt verseket is kimondott, de az a továbbiakban soha nem fog bekövetkezni. Az angyalok az iszlámban is megkapták szerepkörüket, az imákat ők jegyezgetik fel s majd tanúskodnak az ítélet napján; a végítélet harsonáját Iszráfil (Rafael) fogja megfújni. A szufik ihletett, hetes mennyország rendszerében a 3. menny lakói a géniuszi (lelki) angyalok, a formáló erők: a dzsinnek. A 4. égé a szellemmel kapcsolódó arkangyalok, az 5. égé a teremtő szellemként működő angyalok, míg a 6. ég ura ANIHU = az ÉN VAGYOK (=a személyes Isten), hogy a 7. égben mindenek beolvadhassanak az Ősegység állapotába.
Swedenborg, Blake, Steiner,...
A 18-20. század "angyalinváziója" Swedenborg, ill. Blake jelenései, víziói révén indult el. Swedenborg leírásai nagyon tanulságosak. Megkülönböztet géniuszokat (lelkeket) és szellemi lényeket, mindkét csoportban vannak jók és rosszak (genii boni ill. mali, spiriti boni ill. mali). A romlatlan égben megkülönbözteti a mennybéli ill. szellemi mennyet, előbbit a szeretet, utóbbit a bölcsesség angyalai lakják. Ha egy angyalban a szeretet kissé megfogy (Istent már nem pirosló hanem aranyfényű Napként látja), máris átcsúszik a bölcsesség szellemi mennyébe. S a poklokat is Istenhez hű angyalok vigyázzák fel, hiszen szétesne a Világ, ha szálai nem egy kézben futnának össze.
William Blake-ről, ne felejtsük el, hogy kiemelkedő médiumi vizionárius és művészi adottságai mellett az "angyalokat a Szentírás sátáni értelemben való olvasására" kisértette és boldog volt, ha egyet áttérített közülük. Az ördög pártján harcolt az angyalok - általa hidegnek tapasztalt - bölcsessége ellen s vallotta, hogy Miltont Elveszett Pradicsomának hőse is a Sátán. Ihletett művei szemlélésekor azért vegyük ezt figyelembe és ne fogadjuk el műveit fenntartás nélkül.
...Rudolf Steiner felelevenítette a 9 angyali hierarchia tanát, s az angyalokat védőangyal, az arkangyalokat népszellem, az arkhai-okat korszellem funkciókkal ruházta fel. ...
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy halál előtti látomásokban, veszedelmek előtt vagy nagy ínységben leggyakoribb a megtapasztalásuk. (Akár fizikai testben is, mert élő embert átiráníthatnak segíteni, vagy - esetleg - materializálódnak.) Moolenburgh holland orvos sok betege angyalélményét feldolgozva arra a következtetésre jutott, hogy az emberek élete olyan, mina a mélyvízi búvároké, s a felszíni védőszemélyzet szerepét az angyalok töltik be. Éjszakánként azután felhúznak magukhoz.
Sprituális reneszánsz kezdetét éljük át napjainkban: megtanultunk befelé figyelni, önmagunkat felfedezni, magunkban keresni a teljességet. Egyre többen szerzünk személyes tapasztalatokat az angyalok jelenlétéről, segítségéről.
A materiális felfogás számára ezek ugyan idegenül hangozhatnak, hiszen a "megszokott" módon, érzékszerveinkkel csak nagyon ritkán tapasztaljuk az angyali jelenlétet. Ám ha picit nyitottabban közelítünk a témához, örömteli élményekben lehet részünk: angyali segítséggel-támogatással az életünk minden területén pozitív változásokat tapasztalhatunk.
Mindenkinek, sőt az állatoknak is van őrangyala, talán ezt a legkönnyebb elfogadni. Az őrangyalunk "munkája" a mi támogatásunk, ám csak akkor segíthetnek, ha megkérjük őket erre - kivétel ez alól, ha életveszélybe kerülünk. Elég gondolatban kérni a segítséget, fontos viszont a pontos megfogalmazás - pl. ha sietünk valahová, kérhetjük, hogy segítsenek időben odaérni.
Az angyalok között a földihez hasonló hierarchia van, ennek bizonyos szintjein állnak azok, akiknek feladata az emberek segítése közvetve vagy közvetlenül.
Az Arkangyalok vezetői szinten állnak ebben a hierarchiában, nevük szinte mindenki számára ismerős, ám "működési területük" talán kevésbé.
Mihály arkangyal nyújt segítséget abban, hogy felfedezzük életfeladatunkat. Megtisztítja testünket a félelemtől, az energetikai terünkben maradt szellemektől és negatív entitásoktól - ő kíséri el a lelkeket a fénybe.
Mihály Arkangyal segíthet, ha mechanikus vagy elektronikus szerkezetek működésében akad problémánk.
Rafael arkangyal: a gyógyítás arkangyala.
Gábriel arkangyal segíti a fogantatást, támogatja a kommunikációt, a művészeteket.
Uriel arkangyal segíti az érzelmek meggyógyítását.
Felemelkedett mesterek is vannak körülöttünk, ők valaha nagy tanítóként, gyógyítóként jártak a Földön, most az asztrálsíkon elfoglalt helyükről segítik az emberiséget. (pl. Jézus, Szűz Mária)
Az Őrangyaloknak ez a hivatása-munkája, hogy vigyázzanak és segítsenek annak, akit választottak.
A Természeti Angyalok Isten Őrzőangyalai - a környezetre, növényekre, virágokra, állatokra vigyáznak, segítik azokat az embereket, akik a Földanyához és az állatokhoz kedvesek.
Eltávozott szeretteink gyakran jóakaratú szellemi vezetőként mellettünk és értünk tevékenykednek.
Érzékelési módok
tisztán hallás - ekkor akár tőled idegen hangként is érzékelheted, de belső hangként is gyakori az érzékelés ezen módja
tisztán érzékelés - testérzetekben jelentkeznek a visszaigazolások, hideg - meleg hőhullám
tisztán látás - belső 3. szemes látás , ill . nyitott szemmel érzékelés
tisztán tudás - amikor a tudatodban egy általad feltett kérdésre megérkezik egy általában olyan válasz amit úgy egyébként fogalmad sincs, hogy honnan tudod, de tudod
Minden vágyuk, hogy minél több emberrel tudatos kapcsolatba léphessenek. Azért segítenek minket, hogy szeretőbb szívűvé, megértőbbé tegyenek minket, és a legmagasabb szinteken összekötnek mindannyiunkat. Hiszen állításuk, a nagy tanítók tanításai és hitem szerint is mindenki egy azon energiából származik. Közelebbi jelenlétük bátorságot, nagyobb önbizalmat, hitet ad nekünk. Épp azt a segítő kezet kapjuk meg amire annyira szükségünk van - amiért sokan imádkozunk.
http://energiagyogyaszat.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=130384