December 13-a Luca, a magyar néphagyomány egyik legjelesebb napja. Hiedelemvilága csak részben kapcsolatos az ókeresztény szűz, Lucia alakjával és legendájával. Szűz Szent Lucáról legendájának átköltésével azt mondja a somogyi nép, hogy nem akart férjhez menni, noha gazdag kérői voltak. Ezért rokonai halálra kínozták, de ő inkább eltűrte ezt is, hogy ártatlanságát megőrizze. Neve a lux vagyis a fényesség származéka, de ideje egyben a gonosznak, a bűbájosnak a megjelenítése. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették.
A Luca napja hazánkban rendkívül gazdag boszorkányos hiedelmekben. Luca asszony, mint a gonoszok feje nevére nem kereszteltek gyereket. Későn vagy sokáig készül, mint a Luca széke, tartja a mondás, mely a boszorkányok felismerésére szolgáló varázseszköz készítésére utal. A boszorkányperekben is többször említik Luca napját, s neve halál és időjóslással, a tyúkok megvarázslásával is kapcsolatos.
Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13-át, mert a 16. századi Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulatnak, a világosság születésének kezdete. Így magyarázható, hogy a magyar népi képzelet szerint is december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona. (Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be. De régen a téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt e napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték.)
Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Luca előestéjén minden ajtót, ablakot zárva tartottak a gonosz ellen. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés is elriasztotta őket. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, s közben mondogatták: "Luca, Luca, távol légy!". Hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket. A seprűket is eldugták nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.
Luca napjához több hiedelem is kapcsolódik.
Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához. Ez a nap épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Az első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző.
Magyarországon, főként a Dunántúlon volt szokás a világító Luca-tök készítés. Hagyományos volt sok egyéb Luca napi tréfálkozás. Luca napján szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást. Az ijesztő hatás kedvéért sötétedéskor égő gyertyát tettek a Luca-tök belsejébe.[
Dologtiltó nap
Mivel az asszonyoknak biztosítani kellett a következő évre is a sok tojást, ezért be kellett segíteniük tyúkjaiknak, hogy jó kotlósok legyenek, ezért egykor hasznosnak tartották, ha az asszony sokat ült ezen a napon. Emellett hagyományosan dologtiltó napként tartották számon Luca napját. Tilos volt ilyenkor minden asszonyi tevékenység, így például a fonás és a varrás, mert bevarrták volna a tyúk fenekét, a mosás, befőzés, kenyérsütés stb. Akit pedig Luca tilalomszegésen kapott, akár kővé is válhatott.
Luca-napi búzaültetés és Luca kalendáriuma
Luca napjához köthető a búzaültetés. Ezen a napon kis tálkába búzát szórt a háziasszony, amit karácsony napjáig öntözgetett, s minél magasabbra hajtott ki, s minél jobban kizöldült addigra, annál bővebb termést jósoltak a következő esztendőre. Belsejébe mécsest, gyertyát volt szokás helyezni. A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.
A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárásjóslásra alkalmas praktikákat űztek, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy évre. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának .
Egy másik időjósló módszer, a hagymakalendárium szerint egy fej hagymát tizenkét szeletre vágtak és a szeleteket megsózták. A hiedelem szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyiknek megfelelő szelet benedvesedik.
Luca széke
A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása, melyet 9-féle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa) készítettek, és szögek helyett bükkfából faragott ékek tartották össze. Alakja egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt. Ezt az ötszög-alakot boszorkányszögnek hívták. A hagyományos Luca széke 13 napig készült, mindennap kellett egy kicsit faragni rajta, de csak karácsony estéjére volt szabad befejezni. Innen ered a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!”
A Luca széke arra szolgál, hogy segítségével a tulajdonosa felismerheti a falu boszorkányait. Ha a széket magával viszi a készítő karácsonykor az éjféli misére, ott ráállva nyomban megláthatja, hogy ki a boszorkény, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. Ám a boszorkányok is meglátják a széken ágaskodót, akit próbálnak elkapni. A menekülőnek az úton hazafelé szüntelenül mákot kell szórnia, amit a boszorkányoknak kötelességük felszedni, s így nem érhetik utol. Miután az illető szerencsésen hazaért, a Luca-széket el kellett égetni.
Luca-napi jóslás
Jósló, varázsló eljárások között szerepel a tollaspogácsa, ún. lucapogácsa készítése. A jósló eljárás lényege az, hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődött, annak közeli halált jósoltak.
A legnépszerűbb jóslási forma azonban a lányok leendő férjeinek megjövendölése volt. A majdani férj foglalkozását mutatta meg a vízbe öntött ólom formája, nevét pedig a gombócokba főzött cetlik közül az, amelyik először feljött főzéskor a fazékban. Azt is ki lehetett ilyenkor deríteni, hogy még hány évet kell várnia a lánynak a férjhezmenetelre. Egyszerűen oda kellett mennie a hajadonnak a disznóólhoz, s abba egy jó nagyot belerúgni. Ahányat röffent aztán a disznó, annyi esztendő múlva ment férjhez a lány.
Ehhez a naphoz fűződik a Luca - cédulák készítése. Az eladó lányok így próbálták megtudni jövendőbelijük nevét. Luca nap estéjén tizenhárom egyforma cédulára felírtak egy-egy férfinevet, aztán galacsinba hajtogatták a papírdarabkákat, s minden nap a tűzbe hajítottak közülük egyet. Tizenhárom nap múlva, karácsonykor kibontották a megmaradt cédulát: amilyen név állt a papíron úgy fogják hívni a férjüket.
http://szothisz.iwk.hu/luca-napi-boszorkanysagok/
Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!
Tiktyok, luggyok ülőssek legyenek,
Fejszéjek, furójok élessek legyenek!
Ú’ megállanak a helibe,
mint a fűzfa a tövibe!
Akkora disznójuk legyen, mint a hidas,
Akkora szalonnájok legyen, mint a pajtakapu,
Ollan hosszu kóbászuk legyen, mint a falu hossza,
Annyi töpörtőjük legyen, mint a tengerben a föveny,
Annyi pénzek legyen, mint az égen a csillag,
Annyi csirkéjük legyen, mint a kertben a fűszál!
Luca, Luca, kitty-kotty!
| ” |
–
|
Lucázás
Luca napjának hajnalán a gyerekek (esetenként kísértetnek öltözve) körbejárták a házakat, és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.
wikipédia
Szent Lúcia kínszenvedései
Lúcia neve azt jelenti, fény. Szent Lúcia Szicíliából, Siracusa városából, egy nagyon előkelő családból származott. Lúciának egy nap nagyon beteg lett az édesanyja, ezért felkerekedtek, hogy elzarándokoljanak a negyven mérföldnyire lévő Cataniába, Szent Á
Az ítélet
A bíró azt az ítéletet hozta, hogy Lúciát vigyék a nyilvános házba, hogy ott a férfiak kedvükre használhassák, ha már nem kíván férjhez menni. A bíró azzal indokolta döntését, hogy a nyilvános házban ért kínszenvedés nyilván kiűzi majd Lúcia testéből a Szentlelket. (Egyébként Szent Ágotával is éppen ez történt.)
Csakhogy a Szentlélek Lúcia segítségére sietett. Hiába jöttek a bíróság emberei, hogy elvigyék Lúciát a nyilvános házba, a Szentlélek olyan nehézzé tette a testét, hogy akárhányan próbálták is, nem tudták megemelni. Végül ökörfogattal próbálták elhúzni, de úgy sem tudták megmozdítani. Ezután a bíró más, különböző, szörnyűséges kínzásokat rendelt el számára, de Lúcia imáinak hatására egyik sem okozott neki valódi fájdalmat. Nem fogott rajta a máglya tüze, nem bántotta a forró olaj sem. Végül a bíró azt a parancsot adta, hogy egy tőrrel döfjék át Lúcia torkát, hogy ne tudjon imádkozni, de még ez sem végzett vele, sőt, még átdöfött torokkal is tanította a népet a hitre. Csak akkor halt meg, amikor egy odasiető pap feladta neki az utolsó kenetet.
Az egyik legkedvesebb szent
A források nem szólnak vértanúsága pontos időpontjáról, a hagyomány a Diocletianus-féle üldözés áldozatai között tartja számon. Tiszteletének első bizonyítéka egy V. századi sírfelirat a siracusai Szent János-katakombában; neve belekerült a római kánonba is. A VI. században mozaikképet készítettek róla Ravennában. A nép és hivatalosan az Egyház is már az V-VI. században tisztelte, erről a korabeli misekönyvek tanúskodnak. Zsolozsmáját valamivel később írták; szépségében nem marad el az Ágnes, Cecília és Ágota tiszteletére írt zsolozsmák mögött. Nagy Szent Gergely arról tudósít, hogy Siracusában és Rómában egy-egy kolostor áll Lúcia oltalma alatt. I. Honorius pápa pedig (625-638) fölépíttette Rómában a S. Lucia in Selce-templomot.
A középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. Legendájából írók, költők (köztük Dante is) és festők merítettek. Oltalmáért folyamodtak a vakok és a szembetegségekben szenvedők (mivel a neve a lux = fény szóból ered), a bűnbánó utcanők, a földművesek és a különféle kézművesek, de ugyanígy a varrónők, a párnakészítők és a nyergesek is, mivel valamennyien hegyes szerszámokkal dolgoznak. A Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig december 13-a, Lúcia napja volt az év legrövidebb napja. Ezt tekintették a tél közepének, továbbá munkaszüneti nap is volt. A nép gazdag ünnepséget rendezett, rengeteg szokás maradt meg erről a napról évszázadokon át. Így lett Lúcia napja a jövendölések napjává is, amelyen az időjárásra, a vetésre, a baromfira, sőt az egyéni sorsra vonatkozóan is jósoltak. Mindezekben Lúcia személye néha fényhozó, néha kísértet alakjában szerepel.
Ajánlott irodalom: Diós István: A szentek élete
Forrás: www.katolikus.hu
A szemét gyakran fájlaló Dante A Convivio (Lakoma) egyik fejezetében részletesen beszámol szembetegségéről:
"?sokszor megesik, hogy betegség hatására a pupilla hártyája véres lesz, s szinte mindent vörösnek mutat? amikor a látás meggyengül, a látó szellem bizonyos szétesése figyelhető meg benne, úgyhogy a dolgok nem tűnnek fel egységes képben? Sok olvasással nagyon megerőltettem a szememet, s a látó szellemeket annyira elgyengítettem, hogy a csillagokat bizonyos szürkeség árnyékolta be szemem előtt. Hosszú ideig sötét és hideg helyen pihentem és a szemgolyót tiszta vízzel hűtöttem?"
A szép szemű Szent Lúcia Danténél nemcsak a fizikai látás szimbóluma, hanem a tisztánlátás, az isteni megvilágosodás allegorikus alakja is egyben.
(Forrás: Dobos Zsuzsanna - Szent Lúcia, a szembetegek és vakok védőszentje)
Lúcia neve azt jelenti, fény. Szent Lúcia Szicíliából, Siracusa városából, egy nagyon előkelő családból származott. Lúciának egy nap nagyon beteg lett az édesanyja, ezért felkerekedtek, hogy elzarándokoljanak a negyven mérföldnyire lévő Cataniába, Szent Ágota.
Az addig vérfolyásban szenvedő édesanya nemsokára meg is gyógyult. Ezután Lúcia álmot látott. Megjelent neki Ágota, és úgy szólt hozzá, mintha Lúcia a húga volna. Azt kérdezte, miért volt szükség arra, hogy ilyen messze elzarándokoljanak a beteg édesanyjával, amikor Lúcia a saját hitének erejével is meggyógyíthatta volna az édesanyját.
Ágota ezután megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként ő éppen olyan fontos lesz Siracusának, mint Ágota Cataniának.
A döntés
Ezután az álom után Lúcia megkérte édesanyját, hadd mondja le közelgő esküvőjét, és hogy soha ne kelljen férjhez mennie, és csak az Úrnak szentelhesse életét. Hozományával pedig hadd bánjon saját belátásának megfelelően. Az édesanyja nem tagadta meg lánya kérését.
Igen ám, de ekkortájt Lúciát már rég kiszemelte magának egy pogány férfi, hogy feleségül veszi, legfőképpen a gazdag hozománya miatt. Amikor Lúcia anyjával Ágota sírjától hazatért, elkezdte szétosztani a vagyonát a szegények között. A vőlegénye bizalmasan megkérdezte Lúcia dajkájától, mit jelentsen ez. Az okos asszony az igazságnak megfelelően, jelentőségteljesen így válaszolt: ,,A menyasszonyod talált egy igen értékes kincset, amelyet meg akar szerezni magának. Most eladja mindenét, hogy azt megvehesse." Az ifjú ennek hallatára kíváncsisággal és boldogan várta a közeli napot, amikor ő is részese lesz Lúcia kincsének. De megdöbbenve kellett látnia, hogy Lúcia csak a szegényekkel törődik, szó sincs semmiféle olyan kincsről, amire ő gondolt. Rádöbbent, hogy a menyasszonya keresztény, és erre éktelen haragra gerjedt. Bosszúból följelentette Paschasius bírónál.
A szörnyű per
(Van egy jegyzőkönyv is, melyben állítólag Lúcia kihallgatása szerepel, de nem bizonyított, hogy ez valóban a helyszínen készült.)
A bíró ráparancsolt Lúciára, hogy áldozzon az isteneknek.
Lúcia így felelt: ,,Egy áldozat van, ami tetszik Istennek, és ez a szegényeken való segítés. Mivel már semmim sem maradt, magamat adom oda."
A bíró rendreutasította: ,,Ilyesmit a magadhoz hasonló, ostoba keresztényeknek mondj, de ne nekem, mert én a Császár törvényére vigyázok!"""
,,Tartsd hát magadat a császárod törvényéhez - felelte Lúcia - én meg szívem Urának, Jézus Krisztusnak a törvényéhez tartom magam. Te féld a császárodat, én az én Istenemet félem. Keresd uradnak kedvét, én pedig arra törekszem, hogy Krisztus előtt legyek kedves. Tedd, ami neked jólesik, de én azt teszem, amiből üdvösségem támadhat!" Akkor a bíró megfenyegette, hogy nyilvános házba záratja. De Lúciát nem tudta megfélemlíteni. ,,Ezt a testet nem tudod beszennyezni, mert az csak úgy lesz tisztátalan, ha az akarat beleegyezik. Ezért, még ha el is veszed erőszakkal testem tisztaságát, akaratomat erre nem tudod rávenni. Mire vársz? A testem kész a kínra!"
http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/vallasok/szent-lucia-kinszenvedesei-39258?p=1
December 13. - Szent Lúcia - "Luca napja"
A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13-a, vagyis Luca nap. De mi is ennek a részben keresztény, részben egyedinek tekinthető magyar szokásnak a története?
Szent Lucia életéről - akinek alakját köszöntik ezen a napon igen - keveset tudunk. A legendák szerint Szicíliában, Syracusa városában született, a 3. század vége felé, ősi, előkelő római patrícius családba.
Apja halála után súlyosan beteg édesanyjával élt itt, aki már férjet is kiszemelt Luciának. Édesanyja gyógyulása érdekében elzarándokoltak Szent Ágota vértanú sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Mélységes hite kiesdette édesanyja gyógyulását.
Az anya a csodálatos gyógyulás után már nem erőltette lánya házasságát, pedig egy nagyon magabiztos vőlegény jelölttel állapodott meg korábban. A sértődött, és a nagyon remélt vagyonból kimaradó vőlegény, csalódottságában feljelentette Luciát a helytartónál, kereszténysége miatt.
A helytartó beidézte a lányt és áldozatot követelt tőle az istenek oltárán. Lucia ezt megtagadta. Többféle kínzással próbálták " jobb belátásra bírni", halálra ítélték, de minden hatástalan volt, nem tudták kivégezni. Végül karddal szúrták át a nyakát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte… Meghalt 303-ban.
Halála előtt még meg tudott áldozni. Vértanúsága Diocletianus alatt történt, Syracusa városában. Épségben maradt testét később Velencébe vitték. Régtől fogva tisztelt szent, a misekánonban is szerepel a neve.
A Lucia - magyarul Luca - név a lux, azaz a „fényesség” szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették. Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13-át, mert a 16. századi Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulónak, a világosság születésének kezdete. Így magyarázható, hogy december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona. (A naptár reform óta a téli napforduló december 21-én van.
http://www.hittansuli.hu/dokumentumok/tanuloknak/december-13-szent-lucia-luca-napja
