Teremtés
A kezdetben semmi sem létezett. Se a föld, se a hatalmas óriások és még az emberek vagy az állatok sem. Csupán egy nagy üresség volt, amelyetGinnungagapnak hívtak. A nagy ürességtől északra a sötétség és a köd birodalma, Niflheim helyezkedett el. Itt volt a Hvergelmirnek nevezett forrás is, amelyből tizenkét fagyos folyó eredt az ürességbe. Délen a tűz birodalma, Muspellheim rejlett. A hőség, a láva és a lángok miatt nem volt olyan élőlény amely képes lett volna megélni itt. Tüzes folyók eredtek innen, amelyek keserű mérget tartalmaztak. Ahogy összegyűlt a rengeteg méreg, egy tömör masszát alkotva az üresség felé áramlott. Az ellentétes pólusú folyók találkoztak az ürességben, és így elkezdett olvadni a jég, amelyből megszületett Ymir, az első (fagy)óriás.
Amikor Ymir, az óriások atyja Muspellheim közelében aludni tért, olyan melege lett, hogy fürdött az verejtékében. Ebből az verejtékből a bal hónalja alól létrejött egy óriásférfi és egy óriásnő. Időközben az olvadó jégből egy tehén alakja kezdett formálódni. Ezt a tehenet Audhumlának nevezték. Az óriástehén a sós jégből, Ymir pedig Audhumla tőgyéből táplálkozott. Teltek, múltak a napok, egyszer csak a jégből, amelyet Audhumla evett, elkezdett kilátszani valakinek a haja. Később már a feje, majd az egész teste is láthatóvá vált a sűrű és kemény jégbe fagyott személynek, akit úgy hívtak hogy Buri. Született egy fia, Borr, aki összeházasodott Bestlával. Ők a három teremtő isten Odinnak, Vilinek és Venek a szüleik.
Egy napon Borr három fia megelégelte Ymir tétlenségét, így megölték a fagyóriást. Annyi vér folyt ki a testéből az ürességbe, hogy szinte teljesen megtöltötte azt. Az összes óriás belefulladt a hatalmas vértengerbe, kivéve Beregelmirt és feleségét, akik egy kicsi csónakkal el tudtak menekülni az áradat elől. Tőlük származik a későbbi óriások nemzetsége, akik Jötunheimbe telepedtek le.
Ymir halála után Borr fiai kiemelték az óriást a vértengerből, és megalkották a földet, amitMidgardnak avagy "Középföldének" neveztek el, mivel félúton volt Niflheim és Muspellheimközött. Így jött létre Ymir testéből a föld, amin most is állunk, a véréből pedig a hatalmas tengerek és óceánok, amelyek körülvesznek minket. A még ép csontjaiból az istenek megalkották a hegyeket, a hajából pedig a fákat. A fogaiból és a törött csontjaiból a sziklákat és a köveket hozták létre. Ymirkoponyáját a föld fölé emelték, ezzel létrehozva az eget, aminek négy sarkához négy törpét helyeztek: Nordri (Észak), Austri (Kelet), Sudri (Dél) és Vestri (Nyugat). Muspellheim parazsából megalkották a Napot, a Holdat és a csillagokat. Az óriás agyát se hagyták veszni: ha felnézünk az égre, igen gyakran látjuk, hiszen belőle keletkeztek a felhők.
Hamarosan újabb istenek csatlakoztak Odinhoz, Vilihez és Vehez. Nem tudni honnan jöhettek, mivel nem volt se apjuk, se anyjuk. Együtt megalkották Asgardot, ahol mindenkinek megvolt a saját csarnoka. Ezt a világot Midgard fölé helyezték, hogy az általuk megteremtett világot szemmel tudják tartani. Asgard és Midgard között, a hatalmas Bifrost nevezetű szivárványhidat is megalkották, ami átjáróként szolgált a világok között. Ennek a hídnak az őrzésével Heimdallt bízták meg.
Egy nap az istenek összegyűltek és arra a következtetésre jutottak, hogy a föld akkor lenne igazán teljes, ha emberek is élnének rajta. Előszedték Ymir rothadó testét és a benne lévő férgekből létrehozták az első teremtményeket, amelyeket törpöknek neveztek. Emberi formát adtak nekik, és gondolkodással is felruházták őket. Mivel a törpök Ymir húsából születtek, az istenek úgy határoztak, hogy éljenek úgy, ahogy megteremtésük előtt is éltek: elrejtve és elzárva a nap fényétől és teremtőiktől. Így jött létre a törpök birodalma, Nidavellir.
Ahogy a három teremtő isten (Odin, Vili és Ve) egyszer a sivár földön sétált, találtak két kicsavart törzsű fát. Belőlük lettek az első emberek. Odin életet lehelt beléjük. Vili lelket, tudatot, észt és érzést adományozott nekik. Vepedig a testük formájával és hallással meg látással ajándékozta meg őket. A férfit Askrnak (kőrisfa) a nőt pedig Emblának (szilfa) nevezték. Az emberek az ő leszármazottaik.
A világok elkezdték elnyerni a végső formáikat. Niflheim a holtak birodalma lett, ahol Hel uralkodik. A holtakra Garm, Hel vadászkutyája ügyel, hogy meggátolja a holtak távozását és az élők behatolását. Muspellheim a tűzóriásSurtr vezetése alá került és addig ott is lesz, amíg el nem jön a Ragnarok.
A káoszból három Norna, a Sors istennői jöttek létre: Urd (múlt), Verdandi (jelen) és Skuld (jövő).Urd vénasszonyként, Verdandi középkorú nőként, míg Skuld fiatal lánynak nézett ki. Ők gondozták a Világfát, az Yggdrasilt.
Források:
Angelfire
Hurstwic
Mi az az Yggdrasil?
„A mongolok szerint, a világfa csak egy karó, és az istenek arra használják, hogy hozzákössék a lovaikat. A jakutok szerint a fa a Föld arany köldökén emelkedik, és tövében születtek meg az első emberek. A tanguzok azt mondják, hogy a még meg nem született gyerekek lelkei időznek az ágai között kismadár formájában. A törökök úgy vélik, hogy a világfa egymillió levele egy-egy ember életét szimbolizálja, és ha a levél lehull, az ember meghal.”
Yggdrasil az északi univerzum kőris világfája. Ez a kőris a legszebb és legnagyobb a világon. Ágai az egész világra szétterülnek és fölérnek az égen is túlra. Három forrás táplálja gyökerénél:
Az egyik Hvergelmir („fortyogó üst”). Itt lakozik Nidhoggsárkány, aki az Yggdrasil gyökereit rágja. A másikUrdarbrunn (Urd kútja). Az istenek minden nap itt gyűltek össze tanácskozásra és törvényhozásra. Itt él a három sorsistennő (Nornák) Urd, Verdandi és Skuld, akik a sors fonalait szövik valamint az Yggdrasilt öntözik, hogy az ki ne száradjon. A harmadik Mimirbrunn (Mimir kútja), a bölcsesség forrása. A kutat Mimir, a legbölcsebb Ász isten őrzi. Mindenek Atyja egyszer odament hozzá és kért belőle egy kortyot, de addig nem kapott, míg a fél szemét ott nem hagyta zálogban nála.
A világok közt a Bifrost nevezetű szivárványhíd található. Ezen lovagolnak végig az istenek mikor gyűlésre mennek Urd kútjához. Csupán Thor jár gyalog a híd melletti folyón keresztül.
Az Yggdrasil ágai között ül egy sas, amely igen sokat tud. A sas nem más, mint Hraesvelgr (Hullafaló) és két szeme közt egy héja ül, a neve Vedurfölnir. Törzsén a Ratatoskr (Fentfogú) nevű mókus szaladgál fel s alá és viszi a híreket a sas ésNidhogg sárkány között.
Az Yggdrasil folyamatos támadásoknak van kitéve: gyökereit a Nidhogg sárkány és más férgek rágják. Négy szarvas Durathror, Duneyr, Dvalin, és Dainn, valamint egy Heidrun nevű kecske a lombját és hajtásait legelik. Az Eddák szerint Heidruntól származik az einherjarok által fogyasztott mézsör.
Kilenc világ helyezkedik el a világfán. Az évek során többen is megkísérelték felsorolni őket, így több alternatíva is született (erről részletesebben angolul ITT olvashatsz). A leggyakrabban a következő világokat említik meg: Asgardr, Vanaheimr, Álfheimr (Ljósálfheimr), Midgardr Jötunheim/Utgardr, Helheim, Nidavellir/ Svartálfaheimr, Niflheimr és Múspellsheimr.
Asgardr
    |
Asgardr a legfőbb északi istenek lakhelye. Itt uralkodik Odin és Frigg, valamint azok az istenek akik az Ászok törzséhez tartoznak. A legtöbb itt élő istennek megvan a saját csarnoka. A legismertebb ilyen csarnok a Valhalla, amelyet a Grimnir-ének is megemlít:
„A terme ötszáz,
s még négyszer tíz, úgy tetszik,Valhallának, a várnak. Nyolcszáz hős harcos árad ki minden ajtaján, Fenrir farkas ellen.”
Az elesett bátor harcosok (einherjarok) egy része ide kerül, hogy minden egyes napon itt lakmározzanakOdinnal és harcoljanak a többiekkel addig, amíg el nem jön az istenek végzete.
A Prózai Edda Asgardot egy várként említi, amelynek közepén található az Idavoll nevezetű mező. Asgardrfelépítésénél az istenek első dolga az volt, hogy egy olyan csarnokot építsenek, ahol az istenek összegyűlhetnek tanácskozni. Ezt a csarnokot Gladsheimnek hívják és Odin széke mellett még másik tizenkét szék áll itt. Gladsheim felállítása után kezdődött el Asgardr felépítése, amelyet a Verses Eddában a völva jövendölése is megemlít:
„Akkor az Idamezőn
összejöttek az ázok, ők, kik oltárt ácsoltak s szentélyt, kovácsműhelyt, kincs készítésére formáltak szerszámot, fogókat szerkesztettek.”
A Ragnarok eljövetelekor, az Idavoll mező lesz az, ahol a istenek túlélői ismét összegyűlnek:
„Összegyűlnek az ázok
az Idamezőn, s a roppant földövről beszélnek egyre, emlékezvén nagy eseményekről,Fimbultír egykori rúnáit felidézik.”
(Fimbultír Odin egyik neve - a szerk.)
|
Vanaheimr
 |
Vanaheimr az istenek másik törzse, akik az Ászoktólfüggetlenül éltek. Az itt lakó istenségeket Vánoknak (ó-északi változatban Vanir) nevezik, és a termékenységet, a bölcsességet valamint a jövőbelátás képességét társítják hozzájuk.
A Vánok vezetőjének Njördöt említik, aki később az Ász-Ván háborúban az Ászok oldalára áll. A Verses Edda arról is említést tesz, hogy a Ragnarokkorvisszatér a Vanaheimrbe:
„Vánok világában
nevelték nemes erők, elküldték túsznak az ázokhoz; tudjuk, visszajön világok végén, megtér vánokhoz megint.”
A völva jövendölése az Ász-Ván háborút is megemlíti. Eszerint a Vánok ereje vetekedett az Ászokéval:
„Ódin odavágta
lándzsáját, hol a harc dúlt - a népek első evilági csatája -, az ázok várfala már le is omolt, a teret a harciasvánok tiporták.” |
Álfheimr
 |
Álfheimr a fényes-álfok (elfek vagy tündérek - a szerk.) lakhelye. A legfőbb forrásban csak elszórtan nevezik meg a világot és lakóit. A Prózai Edda úgy ír a fényes-álfokról, mint akik „fényesebbek a Napnál”. Ebből arra következtethetünk, hogy az otthonuk is egy gyönyörű és békés hely lehet.
Álfheimr uralkodója a Ván Freyr isten.
A Grimnir-ének így említi őt:
„Ébenvölgy, ékes neve
a helynek, hol Ull házát építtette; Freynek Álf-hon adatott hajdan isteni ajándékul.”
Álfheimret néhol Ljósálfaheimnek is nevezik, viszont az ősi forrásokban sehol sem található arra bizonyíték, hogy valóban így nevezték volna.
|
Midgardr
 |
Midgardr („középföld”) az emberek világa, amelyetOdin és testvérei Ymirból az óriásból alkottak meg. A húsából hozták létre a földet, a véréből a tengereket, a csontjaiból a hegyeket és köveket. Részletesebben ateremtés történeténél olvashatsz erről.
„Majd Bur fiai
földet fakasztottak, megformálták híven a híres Midgardot; délről nap verte a külszín kövét, zsendült mélyről növények zöldje.”
Egy óriási óceán veszi körül Midgardrot, amelyben egy hatalmas kígyó, a Jörmungandr (Világkígyó) lakozik. A hatalmas lényt úgy ábrázolják, mint ami a világ köré tekeredve a saját farkába harap. Hasonlít az Ourobos jelképhez is.
|
Jötunheim/Utgardr
 |
Jötunheim az óriások (kő- és fagyóriások) világa. Asgardtól a befagyhatatlan Ífingr folyó választja el.Jötunheim rettegett uralkodója Thrym.
Számtalan erődítmény található itt, mint például Gastropnir (Menglad otthona) vagy Thyrmheim (Thiazi lakhelye). A leghíresebb Utgard, ahova Thor is ellátogatott egyszer. Az itt élő Utgard-Loki (más néven Skrymir) jócskán megtréfálta ekkor a Mennydörgőt.
Mimir kútja is itt, Jötunheim mélységében, egészen az Yggdrasil gyökerénél található.
Nem egy Edda-ének szól az óriások világáról.Jötunheim gyakori célpontja nem csak Thornak az óriásölőnek, de Odinnak is, aki itt keresett és talált is még több bölcsességre. A Verses Edda szerint a legbölcsebb óriás Vaftrúdnir, akivel egyszer megmérkőzött, hogy kiderüljön ki a bölcsebb kettejük közül. (Egyértelműen Mindenek Atyja volt a győztes - a szerk.)
|
Svartálfaheimr/Nidavellir
 |
Svartálfaheimr neve megtévesztő lehet, mivel maga a név a sötét elfek otthonát jelenti, miközben ezt a világot a törpök lakják. A legvalószínűbb feltételezés, hogy a törpök (egy része) egyenlők a sötét elfekkel. Ezt az is bizonyítja, hogy ha egyes törpöket napfény érte, azok nyomban kővé dermedtek.
Svartálfaheimr két alkalommal jelenik meg a Prózai Eddában. Az egyik amikor az istenek a Gleipnirnevezetű láncot készítették el a törpökkel. A másik Lokiés Andvari találkozásáról szól. (Könnyen lehet, hogy a törpöket és a sötét elfeket tévesen sorolták egy csoportba, ami a szöveg kontextusára vezethető vissza. - a szerk.)
|
Helheim
 |
Helheimet („Hél otthona”) sokszor Niflheim alternatívájaként említik. Rengeteg forrást olvastam hozzá, de nem találtam döntő bizonyítékot egyik állításhoz sem. A Prózai Edda azt írja, hogy „Helt lehajította Niflheimbe, és kilenc világ urává tette...”, viszont ha ez így van és a két világ azonos, akkor csupán nyolc világ lenne a kilenc helyett (ami ugye nem lehetséges, főleg mivel a kilences szent szám volt az északiak számára - a szerk.). A Vaftrúdnir-ének még egy harmadik névvel is szolgál, ami csak még jobban bonyolítja az értelmezést:
„Tudom óriások és istenek
tudós titkait, ezért szólok színigazat. Megjártam mindegyik világot, mind a kilencet isNiflhel mélyében, ahová a holtak haladnak.”
Az egyszerűség kedvéért, Helheimet külön világnak sorolom addig, amíg más biztosabb forrást vagy utalást nem találok rá.
Azok a források, amelyek Helheimet külön világként említik, a következőképpen írnak róla:
Ahogy a nevében is benne van, Helheim, a holtak úrnőjének, Helnek a birodalma. Hel, Loki lánya volt, akit Odin száműzött ide, hogy a azoknak, akiket hozzá küldenek (betegségben és öregségben elhunytakat) szállást tudjon nyújtani.
Hel kapuját Garm, az istennő "pokoli" kutyája őrzi.Helheimet a Hvergelmir forrásból eredő Gjöll folyó veszi körbe, amelyet a Gjallarbrú (Gjöll-híd) keresztez. A hidat az óriás Modgudr őrzi.
Helheim mélyén található Náströnd (Prózai Eddában: Nástrandir), ahol Nidhogg a hullaevő sárkány él. Egyes állítások szerint ide kerülnek azok akiket gyilkosságot, esküszegést vagy házasságtörést követtek el.
|
Niflheimr
 |
Niflheimrbe („a köd otthona”) állandó fagy és sötétség uralkodik. A Gylfaginning szerint Niflheimra két ősi világ egyike Muspelheimr, a tűz birodalma mellett:
„Sok-sok idővel a föld teremtése előtt már létezett Niflheim, és annak közepén egy forrás, Hvergelmir...”
A Verses Eddában a Vaftrúdnir-ének és Baldr álmai című versek említést tesznek egy Niflhel (magyar fordításban nem említik a konkrét nevet) nevezetű helyről. Mai napig kérdéses, hogy vajon ezek a versszakok Niflheimet vagy Helheimet értik alatta:
„Óriások régi rúnáit,
istenek igaz rúnáit, vallatom a valóért; minden világot megjártam, kilenc világ körét, alászálltam az alvilágba, holtak alvóhelyére.”
„Felállt akkor Ódin,
a fenséges szónok,Szleipnir hátára nyerget helyezett, így indult, lovon, le a Ködbarlangba; kutya jött vele szembe, szaladván Hélből.”
Niflhelről a Prózai Edda (Gylfi káprázata 3.) is egy érdekes utalást tesz:
„...míg a gonoszak a Helbe, onnan pedig a kilencedik lenti világba, a Niflhelbe jutnak.”
|
Muspelheimr
 |
Muspelheimr vagy Muspell „a tűz birodalma”. Itt uralkodik Sutr, aki a világvégén a lángoló kardjával és a tűzóriás seregével lángokba borítja majd az Yggdrasilt. Ezt mind a Verses mind a Prózai Edda megörökítette:
„Délről Szurt jön,
ágak dúlásával, kardján öldöklő Istenek tündöklése. Sziklák omlanak, óriásnők tűnnek, hősöktől Hél útján a menny meghasad.”
„Nagy lárma közepett ekkor meghasad az ég, és előlovagolnak Múspel fiai. Élükön Surt, előtte és mögötte lobogó lángok. A kardja pompás, a napfénynél csillogóbb.”
Feltételezések szerint Sutr felesége Sinmara, akiről aFjölsvinnsmálban írnak. Róla megbízható forrás hiányában csak névlegesen tudunk.
Muspelheimr nem csak az univerzummegteremtésében, de annak végében is nagy szerepet játszott.
|
forrás: skandináv mitologia.hu
Ászok (Æsir) és Vánok (Vanir)
A skandináv mitológiában az isteneknek két fő „klánja” van: Ász-istenek és Ván-istenek. Asgardot először az Ász-istenek népesítették be, a Ván-istenek csak később jelentek meg, s ekkor kitört az istenek első háborúja, amely békekötéssel és túszcserével végződött. Azontúl az istenek békében éltek együtt Asgardban. Bár a békeszerető Ván-istenek később költöztek Asgardba, a kutatók szerint a mitológiák legősibb rétegéből jöttek, hiszen ők a termékenységistenek skandináv megszemélyesítői, ellentétben az Ászokkal, a harcos istenekkel, akiknek ősalakjai az indoeurópai népvándorlások korában kerültek az északi mitológiákba.
A legfontosabb Ász-istenek
Odin, az arisztokratikus
A skandináv mitológia főistene, akinek sok csodás, bátor tettét örökítették meg a sagák. Apja Bur, anyja Besztla, Odin pedig szinte az összes Ász-isten apja. Csodálatos, félelmet keltő, démonikus alak. Pártfogolja a harcosokat, a harci avatási és áldozati szertartásokat, s háborús viszályokat kelt, így hadistennek tekinthető. A valkűrök segítségével a Valhallában gyűjti össze a bátor harcosok lelkét, hogy az utolsó, végső összecsapáskor megfelelő serege legyen. Mivel megszerezte a költészet mézét az óriásoktól, ő a költészet istene is, a szkáldok pártfogója. Állandóan járja a világot, hogy mindent megismerjen és megtanuljon. Tud alakot váltani, ismeri a jövendőt és a babonákat. De Odin a tudásért nagy árat fizetett. Amikor ivott a Bölcsesség Forrásából, elveszítette a fél szemét. Az Yggdrasil ágán függött dárdával átdöfve kilenc napig, hogy végül megszerezze a bölcsességet jelentő rúnákat. A kilences szám ezért különös jelentőségű a skandinávok vallási szertartásaiban. Odint tudása komorrá és melankolikussá tette, de emellett ármányos volt és ravasz, mint fogadott testvére, Loki, akit olykor ő bujtott fel különféle csínyekre. Odin állandó kísérői két farkasa (Geri és Freki) és hollói (Hugin és Munin, azaz Gondolat és Emlékezet), nyolclábú lova, Szleipnir, és híres dárdája, a Gungnir.
Thor, a népszerű
Thor, a legnépszerűbb isten, Odin és Jörd, a Föld fia, a mennydörgés, a vihar és a vegetáció istene, akinek fő feladata az emberek védelme az óriások ellen. Kecskék vonta szekéren jár, és csodás tárgyak tették félelmetes harcossá: egy öv, mely megkétszerezi az erejét, egy pár vaskesztyű és híres kalapácsa, a Mjölnir, amely villámokat szór, ha gazdája eldobja, és visszatér, mint a bumeráng. A kalapácsot természetesen szintén a törpék készítették. Thor, Odinnal ellentétben nem rosszakaratú, sem túl okos, ezért gyakran apja tréfáinak céltáblája. De jóindulattal viseltet az emberek, főleg a parasztok iránt, gondoskodik a gabonáról, a háziállatokról, az esőről és a termékenységről. Ő nem a harcosok, hanem a fegyvert viselő parasztok istene. Lobbanékony, de jóságos, akit gyakran lépre csaltak, ezért sokszor rászorult Loki segítségére. Népszerűségét jelzi, hogy képét sokszor megörökítették a skandináv mesterek, a nevéből képzett férfinevek pedig rendkívül gyakoriak voltak. Az uppsalai templomban három óriási istenszobor állt: Odiné, Freyé és középen, a főhelyen Thoré. Mikor Thor isten kalapácsát ellopta egy Trym nevű óriás, nem akarta visszaadni, csak Freyja istennő kezéért. Thor menyasszonynak öltözve elment az óriáshoz, aki nem vette észre a cselt, így Thor visszaszerezhette a jogos tulajdonát.
Tyr, a becsületes
Tacitus Germania című művében Mars istennel azonosítja mint hadistent. Bár ezt a funkcióját Odin ténykedése elhalványította, Tyr mégis nagy tiszteletben állt a skandinávok között mint bölcs, bátor isten. Ő az egyetlen, aki elég bátor ahhoz, hogy megetesse a vad Fenrirt. Amikor az istenek elhatározták, hogy leláncolják a farkast a törpék által készített eltéphetetlen lánccal, Tyr Fenrir szájába dugta a karját, jelezve, hogy az állat megbízhat benne. De a farkas leharapta a karját, amikor rájött, hogy becsapták. Mint a legbecsületesebb, ő elnökölt az isteni thingben, így ő lett a földi thing-gyűlések pártfogója. Hozzá fordultak a skandinávok szerződés- és házasságkötéskor, s neki mutattak be áldozatot a törvényszegők és a hadifoglyok.
Loki, az ármányos
Loki, a csalfa, hitszegő isten nem volt született Ász, Odin fogadott gyermekeként került Asgardba. Angrboda óriásasszony három szörnyet szült neki: Fenrir farkast, Midgard kígyóját és Hélt, az alvilág uralkodóját. Loki, mint óriás, maga is képes volt utódok létrehozására. Ő ellette Sleipnirt, Odin lovát. Loki a legsötétebb jellem az istenek között, aki a rosszat önmagáért szereti. Csalással szerzi meg, vagy ellopja azt, amire szüksége van, de olykor kényszer hatására cselekszik. Amikor Tjászi óriás kezére játszotta Idunt, az ifjúság istennőjét, az istenek Idun aranyalmái nélkül rohamosan elkezdtek öregedni. Végül kényszerítették Lokit, hogy lopja vissza az istennőt, Tjászit pedig megölték. Odinhoz hasonlóan ő is tudott alakot váltani. Mindent tudott, ami az istenek, az emberek és az óriások között történt, és tudását fel is használta: rágalmazott és sebeket tépett fel, viszályokat támasztott. Igazi Mefisztó volt, akinek az intrika a lételeme. De Baldr isten meggyilkolásával túlment minden határon, és az istenek rettentő bosszút álltak rajta: sziklához láncolták, és egy kígyó mérge csöpög rá állandóan.
Baldr, az áldozat
Baldr, Odin és Frigg kedvenc fia, jó volt, tiszta és erényes, már-már nem is illett az asgardi istenek közé. Frigg megeskette a világ összes lakóját, az állatokat, a fákat, betegségeket és mérgeket, hogy nem tesznek kárt Baldrban, csak a jelentéktelen fagyöngyág nem tett esküt. Amikor a rosszindulatú Loki ezt megtudta, az ágból nyilat faragott, azt a vak Hodr isten kezébe csempészte, aki lelőtte Baldrt. Váli megölte az ártatlan Hodrt, Hermod, Baldr másik testvére pedig ellovagolt az alvilágba, hogy kiszabadítsa fivérét. Hél visszaengedte volna, de csak akkor, ha a világon minden élő és élettelen elsiratja. De egy óriás nem siratta meg Baldrt, ezért nem engedte vissza őt az élők közé. Loki ármánykodásának eredményeként nem sikerült Baldr visszatérése. Bár az istenek Lokit megbüntették, Baldr halálával a Földről eltűnt a jóság és véget ért az aranykor. A Ragnarök előrevetítette árnyékát.
Ván-istenek
Njörd, a békeszerető
A legidősebb Ván-isten, Frey és Freya apja. A tenger istene, a halászok, kereskedők pártfogója. Bár nagyon szerette lakhelyét, a madarak rikoltását, a tenger zúgását, felesége, Szkádi, az erdők és hegyek Áz-istennője nem kedvelte. Ezért egyezséget kötöttek: kilenc napot Njörd tengeri birodalmában, kilenc napot Szkádi hegyei között töltöttek próbaképp, de így sem tetszett nekik a másik lakhelye, s végleg különváltak.
Frey, az élveteg
A Vánok főistene, akinek kocsiját arany vadkan húzza, és csodás tárgyak vannak birtokában: egy hajó, amely összehajtva elfér Frey erszényében, és egy kard, amely magától sújt le. Frey a növények, a termés és a béke istene, akinek olykor emberi vágyai támadtak. Így kívánta meg Gerdet, az óriáslányt, s azonnal elküldte érte szolgáját, hogy megkérje őt feleségének. Frey termékenység-isteni mivoltáról sokat elárul, hogy fallikus módon ábrázolták, és a nyári időszakhoz kapcsolódóan nagy kultusza alakult ki.
Freya, a szépséges
A szerelem és a szépség mágiában jártas istennője, aki macskák vonta kocsiján közlekedik. Könnyen osztogatta kegyeit: Loki szerint híres nyakékéért, a Bríszingamenért négy törpével töltött el egy-egy éjszakát. Freya, mint a valkűrökegyfajta vezetője, palotájában fogadja az elesett hősök felét, és otthont ad nekik. Az ő áldását kérték a meddő asszonyok, és általában nagy tiszteletnek örvendett a nők körében.
Ragnarök, avagy az istenek alkonya
Az istenek a nornák figyelmeztetéséből tudták, hogy világuk nem állandó, egyszer meg kell fizetniük mindazért a gonoszságért, bűnért, amit elkövettek. Ezért hívta magához Odin a legkiválóbb harcosokat, és ezért alakította ki a Valhallát úgy, mint egy kiképzőtábort. S amikor az égben az istenek között és a földön az emberek között az erkölcsi káosz teljesen eluralkodik, eljön a világvége, a Ragnarök. Heimdall, az őrszem megfújja a kürtjét, jelezve a csata kezdetét, az óriások támadását. A csillagok lehullanak, a Nap elsötétül, az Yggdrasil megremeg, a víz elárasztja a Földet. Fenrir letépi láncait, és megöli Odint. Thor a Midgard-kígyóval végez, de annak nyála ráfröccsen és megmérgezi. Loki az óriások oldalán száll a harcba, és megölik egymást Heimdallal. Tyr és Hél kutyája hasonlóan járnak. Meghal csaknem minden isten, és az emberek világát is elpusztítják a tűzvészek és a szökőárak. A káoszból azonban új világ sarjad. Visszatér Baldr, az ártatlan Hodr, Odin fiai, Váli és Vidar, Thor fiai, Modi és Magni, akik nem vettek részt az intrikákban és más bűnökben. És a földet újra benépesítik az egyetlen életben maradt emberpár, Líf és Líftraszir utódai.
Az északi mitológia modern befolyása
| Napok nevei | Eredetük |
|---|---|
| Hétfő | a Hold napja |
| Kedd | Tyr napja |
| Szerda | Odin napja |
| Csütörtök | Thor napja |
| Péntek | Frigg (vagy Freyja) napja |
| Vasárnap | a Nap napja |
A germán istenek nyomai fellehetőek a modern angol és német szókincsben: ennek egy példája a hét napjainak neve. Eredetileg alatin neveket vették át (Nap, Hold, Mars, Merkúr, Jupiter, Vénusz, Szaturnusz), majd később a hét négy napját a római istenek germán megfelelői váltották fel. Richard Wagner négy operájához a skandináv hőseposzok egyes elemeit, témáit használta fel, amelyek együtt alkotják a A Nibelungok gyűrűje operatetralógiát („Der Ring des Nibelungen”). Európában és az Egyesült Államokbanis vannak újabb keletű kísérletek az ősi germán vallás felelevenítésére germán újpogányságként, különféle nevek alatt: Ásatrú, Odinizmus, Wotanizmus, Forn Sidr. Izlandon az Ásatrú 1973 óta államilag elismert hivatalos vallás, ahogy majdnem az összes északi országban (bár Izlandot kivéve még eléggé újkeletű). A skandináv mitológia hatása felfedezhető a populáris kultúrában, például az irodalomban, és különösen a fantasyszerepjátékokban, mint a World of Warcraft és a Ragnarok, ami teljesen a skandináv mitológiára épült. Az írói világ egyik kiemelkedő alakja is a Ragnarök utáni időkről ír Modi történetét elmesélve, ez a könyv Joanne Harris Rúnajelek című könyve, de J. R. R. Tolkien „A Gyűrűk Ura” című könyvére is nagy befolyással voltak az észak-európaiak mítoszai. A mű népszerűségének eredményeként a fantáziavilág elemei lassan a fantasy műfaj részévé váltak. Szinte az összes mai fantasy regényben találkozhatunk olyan északi lényekkel, mint a tündék, törpök vagy jégóriások.
forrás:Wikipédia
Speciális kötött rúnák - Egyszerű kötött rúnák
Egyszerű kötött rúnának nevezhető az, ami 2 vagy több rúna kombinációjából született. Ezek a leggyakoribbak és számunkra legkönnyebben értelmezhetőek. A tapasztaltabbak létre is hozhatnak akár egy egyedit.
| Jel | Név/Leírás |
 |
A kreativitás rúnája
Perthro rejtélyét egyesíti a a Nyírfa szent rúnájával, Berkanával és a Hold ciklusának a rúnájával, Ingwazzal, új életet, új kezdetet, új utat létrehozva ezzel. |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 |
forrás:skandinav mitologia.hu
Rúnikus összefüggések
| Szám | Jel | Név | Betű | Fa | Növény | Istenség | Szín | Csillagkép | Tarot |
| 1 |  | Fehu | F | Bodza | Csalán | Ászok | Világos piros | Kos | Torony |
| 2 |  | Uruz | U | Nyír | Tőzeg- moha | Vánok | Sötét- zöld | Bika | Főpapnő |
| 3 |  | Thurisaz | TH | Tölgy | Kövirózsa | Thor | Élénk piros | Mars | Császár |
| 4 |  | Ansuz | A | Kőris | Légyölő galóca | Odin | Sötét- kék | Merkúr | Halál |
| 5 |  | Raido | R | Tölgy | Fekete üröm | Forseti | Élénk piros | Nyilas | Főpap |
| 6 |  | Kenaz | C/K | Fenyő | Kankalin | Freyja,törpök | Világos piros | Vénusz | Diadal- szekér |
| 7 |  | Gebo | G | Kőris & Szilfa | Árvácska | Odin,Freyja | Mélykék | Halak | Szeretők |
| 8 |  | Wunjo | V/W | Kőris | Len | Freyr,elfek | Sárga | Oroszlán | Erő |
| 9 |  | Hagalaz | H | Kőris & Tiszafa | Gyöngy- virág | Ymir | Világos- kék | Vízöntő | Világ |
| 10 |  | Naudiz | N | Bükk | Kígyó-gyökerű keserűfű | Nornák,óriások | Fekete | Bak | Ördög |
| 11 |  | Isa | I | Égerfa | Beléndek | Fagy-óriások | Fekete | Hold | Remete |
| 12 |  | Jera | J/Y | Tölgy | Rozma-ring | Freyr | Világos- kék | Állatöv | Bolond |
| 13 |  | Eihwaz | EI | Tiszafa | Mandra- góra | Odin, Ullr | Sötétkék | Skorpió | Akasztott- ember |
| 14 |  | Perthro | P | Bükk | Sisakvirág | Nornák | Fekete | Szaturnusz | Szerencse- kerék |
| 15 |  | Algiz | Z | Tiszafa | Angyal- gyökér | Valkűrök | Arany | Rák | Hold |
| 16 |  | Sowilo | S | Boróka | Fagyöngy | Sol | Fehér / Ezüst | Nap | Nap |
| 17 |  | Tiwaz | T | Tölgy | Zsálya | Tyr, Mani | Élénk- piros | Mérleg | Igazság |
| 18 |  | Berkana | B | Nyír | Palástfű | Frigg | Sötét- zöld | Szűz | Császárnő |
| 19 |  | Ehwaz | E | Tölgy & Kőris | Aggófű | Freyja,Freyr | Fehér | Ikrek | Szeretők |
| 20 |  | Mannaz | M | Magyal | Festő- buzér | Heimdall,Odin | Mély- vörös | Jupiter | Mágus |
| 21 |  | Laguz | L | Fűz | Póré- hagyma | Njörd,Balder | Mély- zöld | Hold | Csillag |
| 22 |  | Ingwaz | NG | Alma | Gyíkfű | Ing, Freyr | Sárga | Újhold | Ítélet |
| 23 |  | Dagaz | D | Luc- fenyő | Zsálya | Odin, Ostara | Világos- kék | Félhold | Mérték- letesség |
| 24 |  | Othila | O | Gala- gonya | Arany- vesszőfű | Odin,Thor | Mély- sárga | Telihold | Hold |